Zöldmezős vetőmagüzem Martonvásáron

Tisztán magyar tulajdonú beruházók anyagi forrásaiból, zöldmezős beruházásként épül vetőmagüzem Martonvásáron, amire ebben az iparágban hatvan éve nem volt példa Magyarországon – írta le a Világgazdaságnak a 22-23 milliárd forintból épülő létesítmény jelentőségét Sándorfy András, két martonvásári üzem, a kalászos fajták értékesítésével foglalkozó Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket a piacra juttató Bázismag Kft. ügyvezetője. A fejlesztés volumenét jól érzékelteti, hogy a következő években magyar cégek által tervezett beruházások közül a Mol és a Hell Energy után a martonvásári a harmadik legnagyobb, agrárfronton pedig a Fakt AG hegyeshalmi kertészeti központja mögött a második.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Martonvásáron nagy jövője van a vetőmag-feldolgozó kapacitás bővítésének

– mondta az ügyvezető. Ráadásul szerinte ez a beruházás nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen a martonvásári vetőmagokkal kiváló lehetőség van az exportpiacok bővítésére. Az eredményesebb külpiaci aktivitás érdekében fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vetőmag-forgalmazó vállalkozások közösen építsék a piacaikat, és együtt jelenjenek meg.

Brandépítésre van szükség, a magyar vetőmag fogalmát össze kell kapcsolni a minőséggel, a tudással és az innovációval, egyben egy egységes magyar vetőmagarculatot kell kialakítani

– mondta. Sándorfy András szerint a magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű kukoricafajta-tulajdonosként működő vetőmagvállalatok közül egyedül a Bázismag Kft. volt képes lépést tartani a piaci viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átrajzoló versennyel és fejlődéssel.

A magyar vetőmag-előállítás és -export is jelentős, a világon az ötödik-hatodik helyen áll. Ám a Magyarországon exportra termelt vetőmagok 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő, ma nincs teljes vertikumú, magyar tulajdonú kapacitás.

Martonvásáron ennek létrehozása a cél, aminek nemzetgazdasági jelentőségét erősíti az is, hogy a vetőmagágazat a legkisebb importhányaddal rendelkező hazai szektor – hangsúlyozta az ügyvezető.

Egy teljes egészében magyar tulajdonú vetőmagüzem felépülésével – mint amilyen a martonvásári – a teljes értéklánc felügyelete magyar kézben lesz. Nyomós érv a beruházás mellett, hogy

vetőmagellátásunk hazai termékekből való biztosítása Magyarország önrendelkezésének egyik sarokpontja.

A martonvásári üzem pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédje a gazdákat a multinacionális cégektől való függőségtől. A vetőmag-önrendelkezés ezenfelül védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is – tette hozzá.

Az új martonvásári vetőmagüzem – amelynek kivitelezését várhatóan a negyedik negyedévben kezdhetik meg, és két-három év múlva már termelhet – a következő negyven évben is működik majd, tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját. Erre egyre inkább szükség is lesz, hiszen a vetőmagpiacon már nem csak a magyarországi multik jelentenek konkurenciát: az Európai Parlament és az Európai Tanács egy tavaly októberi határozata alapján számolni kell az esetleges ukrán térnyeréssel, mivel Ukrajna is bekerült abba a körbe, amelyre érvényes, hogy bizonyos gabonafajoknak ott termesztett vetőmagjait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós joggal összhangban termesztett vetőmagokkal.

Az új üzem a tervek szerint az induláskor mintegy 5000-5500 tonna fémzárolt kalászos vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl mintegy 8000 tonnányit. A beruházás révén 50 új munkahely is létesül.

A magas színvonalú technológia a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, hiszen például a szárítást biomasszából oldják meg.