Az elmúlt évben az osztrák háztartások átlagosan 190 eurót adtak ki bio-élelmiszerekre, ami 33 euróval több az egy évvel korábbinál.
Ez értékben 23, mennyiségben 17 százalékos emelkedést jelent a 2019. évihez képest.
Michael Blass, az AMA agrármarketing szervezet ügyvezetője egy, a közelmúltban a biogazdák szövetségével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt évben a bio-élelmiszereknek a teljes fogyasztásban elért részaránya első ízben érte el a 10 százalékot.
A Magyar Mezőgazdaság cikke szerint a növekedés elsődleges oka abban keresendő, hogy a koronavírus-járvány miatt sok embert a korábbinál jobban foglalkoztat a kérdés, honnan származik az élelmiszer, ami az asztalára kerül.
Ráadásul a kereslet főként a biotej, -hús és -gyümölcs iránt várhatóan tovább növekszik; mivel azonban a kereslet növekedésével a termelők aligha tudnak lépést tartani, a hiányzó mennyiséget importból kell majd biztosítani.
A legfrissebb adatok szerint világszinten 1,6 százalékkal, 72,3 millió hektárra nőtt a biogazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága. A témában irtt korábbi cikkünk itt olvasható.
Ausztriában a bio-módon megművelt földterület öt év alatt 23 százalékkal bővült, míg a bioüzemek száma ugyanezen időszakban 3,7 ezerrel, 18 százalékkal emelkedett, s a részarányuk ma már eléri a 23 százalékot. 2020-ban a teljes mezőgazdasági termőterület 26 százalékát művelték bio-módon.
Mint írták, az elmúlt két évben a biotermelésre átállt gazdák száma csökkent, amit Gertraud Grabmann, a Bio Austria ügyvezetője a támogatási rendszer hiányosságaival indokol. Márpedig támogatások nélkül továbbra is kevés bioüzem maradna életképes.
Az ökológiai gazdálkodás bővülése alapján Magyarország a 10. legdinamikusabban fejlődő állam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.