Vitték a magyar gabonát, mint a cukrot

Tavaly negyedével nőtt, 1,412 milliárd eurót tett ki a gabonafélék külkereskedelmének aktívuma Magyarországon, ami így a teljes élelmiszer-külkereskedelmi többlet 44 százalékát adta – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2019-ben 14,2 százalék volt, 2020-ban pedig 16,9 százalék.

Tavaly összesen 8,3 millió tonna gabonát adtak el a külpiacokon:

4,3 millió tonna kukoricát, 3,1 millió tonna búzát és 0,9 millió tonna árpát. A kukorica exportvolumene 34,9, a búzáé 24,6 százalékkal, az árpáé 83,8 százalékkal nőtt a 2019. évi értékhez viszonyítva az összesítés szerint.

A búza és a kukorica exportátlagára 7, az árpáé 9 százalékkal volt alacsonyabb 2020-ban, mint egy évvel korábban.

A kukoricaexport volumenének 99 százaléka az uniós tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételnek csak 86 százaléka realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica esetében jellemzően a vetőmag volt túlsúlyban.

Ilyen célpiac volt például Ukrajna, Oroszország, Szerbia, Fehéroroszország.

A kukoricaexport 38,4 százaléka (1,6 millió tonna) Olaszországba került, és jelentős mennyiséget szállítottak Németországba (786,4 ezer tonna), Ausztriába (628,1 ezer tonna), Romániába (620 ezer tonna) és Hollandiába (196,3 ezer tonna) is.

A búzakivitel 93,1 százaléka (2,9 millió tonna) irányult az EU-tagországokba 2020-ban. Olaszország (1,2 millió tonna), valamint Románia (670 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló, továbbá Ausztria (524,9 ezer tonna), Németország (154,8 ezer tonna), illetve EU-n kívül Bosznia-Hercegovina (182,4 ezer tonna) is fontos exportpiacnak számított.

A külpiacokon értékesített mintegy 867,7 ezer tonna árpa közel 100 százaléka került az EU-ba, a legfontosabb célpiac Románia (499,4 ezer tonna), Olaszország (186,5 ezer tonna) és Ausztria (116,6 ezer tonna) volt.