Az uniós átlag alatt a magyar gazdák vegyianyag-használata

A növényvédőszer-felhasználás aránya a mezőgazdaságban a termeléshez kötődő kiadások 7,7 százaléka volt 2019-ben. Korábban – 2000 és 2014 között – ez az arány 5,1-ről 8,3 százalékra nőtt, a legutóbbi részletes felmérés óta kismértékű csökkenés volt megfigyelhető. A felhasznált mennyiség növekedése mellett az aránycsökkenést részben az okozta, hogy a növényvédő szerek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, mezőgazdaságban felhasznált terméké és szolgáltatásé.

Az Agrárközgazdasági Intézet 2019-es adatfelvétele szerint

a mezőgazdasági végfelhasználásra értékesített növényvédő szerek mennyisége – a 2018-ban mért 12 százalékos csökkenés után – 2,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Néhány év kivételével az értékesített mennyiség 2000 óta folyamatosan növekedett, ez idő alatt közel a két és félszeresére.

A 26 783 tonnányi értékesített növényvédő szer 33 százalékát 2019-ben a gyomirtó szerek tették ki, az eladott mennyiség 19 százaléka gombaölő, 18 százaléka rovarölő, a fennmaradó közel 30 százalék pedig egyéb szer volt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint 2019-ben a forgalomba hozott növényvédő szerekben 7827 tonna hatóanyag volt. Az évente gyűjtött adatok szerint

az elmúlt három évben a forgalomba hozott termékekben a legnagyobb mennyiségben jelen lévő hatóanyag a glifozát (gyomirtó), a kén (gombaölő) és az s-metolaklór (gyomirtó) volt.

A kukorica-, a napraforgó- és a repcekultúrákban a gyomirtó szerek felhasználása dominál, míg a búzánál, az almánál és a szőlőnél inkább a gombaölő szerek használata volt jellemző. A növényvédőszer-felhasználás felmérésére ezelőtt 2014-ben került sor. Az akkori adatokkal összehasonlítva az egy hektárra vetített növényvédőszer-kijuttatások az őszi búza kivételével a szántóföldi kultúrákban kismértékben alacsonyabbak voltak 2019-ben. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége Magyarországon kissé az EU27 átlaga alatt volt a két évvel ezelőtti méréskor. A legtöbb hatóanyagot akkor Ciprus használta, hektáronként 9,8 kilogrammot, míg például Hollandiában 5,1, Olaszországban 3,7, Németországban 2,7, Franciaországban pedig 2 kilogramm volt a hektáronkénti átlag.