Csupán a gazdák tizede negyven év alatti

Ahogy az Európai Unió többi országában, az elmúlt tíz évben hazánkban is tovább csökkent a gazdaságok száma. A 2010-es cenzus óta az akkori mintegy 351 ezerről 2020-ra 234 ezerre esett vissza a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma,

ugyanakkor a méretük növekedett, és a termelők egyre nagyobb területeken gazdálkodnak – mondta Patay Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője.

Kiemelte, hogy

uniós adatok a 2010 és 2016 közti időszakról állnak rendelkezésre, de az EU-ban is 15 százalékos csökkenést mértek az elemzők, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel.

A KSH osztályvezetője szerint Magyarországon jellemzően az állattartó gazdaságok száma csökkent, főként az alacsonyabb jövedelmezőség miatt. Míg 2010-ben az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók aránya 46 százalék volt, addig tavaly már csak a mezőgazdaságban tevékenykedők negyede foglalkozott állattartással.

Az állatállomány minden állatfajnál csökkent, kivéve a szarvasmarhákat. A 2020-as kutatásban 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ami 31 százalékkal haladta meg a tíz évvel ezelőtti statisztikai adatokat, ezen a téren a magyar mutató kuriózumnak számít.

Csökkent a 2,99 milliós sertés- és a 967 ezres juhállomány is a 2010-es adatokhoz képest, csakúgy, mint az 1,7 millió egyedből álló lúd- és a 2,5 milliós kacsaállomány. Az előbbi 38, az utóbbi pedig 46 százalékkal zsugorodott egy évtized leforgása alatt. A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről csaknem 30 milliósra esett vissza az elmúlt évre.

A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké viszont a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra esett vissza. Az EU növénytermesztést preferáló agrárpolitikája ebben biztosan szerepet játszik

– mutatott rá Patay Ágnes. A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület túlnyomó része szántó, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalékra tehető. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztők pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki.

A hazai gyümölcsösök csaknem harmadán termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban szilvát, kajszibarackot, bodzát, őszibarackot pedig 5 százaléknyi területen lehet szüretelni. A mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az elmúlt tíz évben a gazdaságokat vezető szakemberek életkora is nőtt. Tavaly már csak a mezőny 12 százaléka volt 40 év alatti, miközben a gazdák kétharmada 40–64 év közötti, a fennmaradó részük pedig 65 év feletti.