Hatással volt a koronavírus-járvány a hazai mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeripari termékek előállítására, de összességében az ágazat a tavalyi, rendkívüli időjárási körülményekkel és állatbetegségekkel is nehezített évben jól reagált a pandémia gazdasági és társadalmi hatásaira – derül ki az OTP Agrár szakértőinek elemzéséből.
A járvány hatásai nem megkerülhetők – állapították meg, emlékeztetve arra, hogy már a pandémia kezdetekor, 2020 tavaszán is az volt a véleményük, hogy a koronavírus-járvány az élelmiszer-gazdaságra közel sem fog annyira negatívan hatni, mint a többi nemzetgazdasági ágra.
Voltak veszélyek, egy-egy gazdaságnál súlyosabb válság is kialakulhatott, ám a szokatlan helyzetben lehetőségek is adódtak.
A leginkább jellemző kockázatok, illetve negatív hatások között említették az alapanyagok beszerzésekor és a termékértékesítéskor felmerülő logisztikai problémákat, a járványügyi szigorításnak való megfelelés miatti költségnövekedést, a főleg a kisebb vállalkozásoknál fellépő likviditási gondokat, valamint a kertészetben, a vetőmag-termelésben és egyes tehenészetekben fellépő munkaerőgondokat, amelyeket a vendégmunkások távolmaradása okozott. A betegség miatt kiesők hiánya főként a családi gazdaságokban okozott gondot.
Ám a pandémia következményeként új lehetőségek is nyíltak – áll az elemzésben. Így például egyes termékpályákon termelőiár-emelkedéseket generált a járvány, nőtt a magasabb feldolgozottságú és a csomagolt – magasabb hozzáadott értékkel gyártott – termékek iránti kereslet, ami segítette a termékpályák tisztulását, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását.
Szintén pozitívum, hogy
észszerűsödött az élelmiszerlánc logisztikája, és a járvány az egész világgazdaságban segítette az online megoldások, a digitalizáció, az automatizáció térnyerését – ez pedig a hazai mezőgazdaság fejlődése szempontjából is kulcskérdés.
Az elemzés szerint már az elmúlt év elején lehetett számítani arra, hogy ha a járványon kívüli egyéb sokkhatás nem éri az ágazatot, az élelmiszer-gazdaság kibocsátása a tavalyi szint körül fog alakulni. Ám az is várható volt, hogy kisebb átrendeződés következik be az egyes szereplők közt. A mezőgazdaságban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságok a nyertesei lehetnek ennek a helyzetnek, a kicsik közül viszont több csődbe mehet. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az integrációktól független kisebb termelők nem tudják az inputjaikat úgy előfinanszírozni, mint a nagyok.
Az élelmiszer-feldolgozóknál – bár kisebb mértékben – szintén várhatók voltak hasonló mérethatások, a kisebb üzemeket itt is jobban megviselhetik a finanszírozás gondjai. Esetükben azonban differenciáló tényező az addigi piaci orientáció is: azok a feldolgozók, amelyek a közületek, éttermek kiszolgálására építették piacstratégiájukat, sokkal nehezebb helyzetbe kerültek, mint azok, amelyek az áruházláncok számára szállítottak.
Az előzetes optimizmusnak az is oka volt, hogy
az agrár-élelmiszergazdaság, ezen belül pedig különösen a mezőgazdaság, már hozzászokott az egyes években jelentkező – elsősorban az időjárási hatások miatt kialakuló – krízisekhez.
Nagyvonalú becslés szerint: ha egy kritikus természeti, időjárási hatású év negatív következményeit 100 egységnek vesszük, a pandémia hatása az ágazatra nem fogja elérni az 50-et – érzékeltették a szakértők az időjárási anomáliák jelentőségét az ágazatra.
A járvány negatív hatásainak kezelését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar folyamatos működését nagyban segítették az időben meghozott kormányzati intézkedések, mint a Vidékfejlesztési program pályázatainak támogatása, a likviditási gondok enyhítése és a foglalkoztatás fenntartása – áll az elemzésben. Az is fontos tényező az agrár-élelmiszergazdaság társadalmi megítélésében, hogy a legtöbben egy ilyen válsághelyzetben döbbennek rá, mennyire fontos egy ország számára a minél nagyobb arányú élelmiszer-önellátottság elérése.
Sőt, hasonló nemzeti érdeknek tekinthető az élelmiszer-termeléshez szükséges inputok hazai előállítása is – szögezték le az OTP szakértői. Magyarország – adottságai okán – képes erre, sőt, azoknak az országoknak is segítségére lehet, amelyek nem tudják ezt megtenni.
A hazai agrárgazdaság elmúlt évi teljesítménye a pandémia ellenére megfelelt az OTP Agrár szakértőinek korábbi – mérsékelten optimista – várakozásainak. A tavalyi év eredményeinek értékelésekor érdemes felidézni, hogy a 2020-as év időjárási szempontból igen változatosnak bizonyult, de összességében jóval kedvezőtlenebb volt a megelőző évinél. A súlyos aszályon kívül a belvíz és a tavaszi fagyok is jelentős károkat okoztak a növénytermesztésben. Az állattenyésztési ágazatok helyzetét járványok (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) nehezítették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.