Kína takarmányozási reformot hirdet

Kína átírja a takarmányozási tervet, s ezzel mint legnagyobb felhasználó kisebb forradalmat robbanthat ki az árupiacokon jegyzett élelmezési nyersanyagok körében. A pekingi vezetés egyrészt az importfüggőséget szeretné csökkenteni a helyettesítő anyagok bevetésével, másrészt az ezen a területen elszabadult világpiaci árak begyűrűző hatásai ellen akar védekezni. A takarmányreform a húságazat két kiemelt szereplőjét és két legfontosabb termékét érinti:

a sertést és a baromfit, illetve a kukoricát és a szóját. Az ország e két takarmánynövény legnagyobb világpiaci vásárlójának számít.

Kínában a kukorica ára több mint harmadával nőtt az elmúlt egy évben a kínálat szűkülése miatt, s a dráguláson az állami tartalékok felszabadítása sem enyhített. A gazdaságokban emiatt már meg is kezdték a kukorica kiváltását, többnyire a jóval olcsóbb takarmánybúzával. Ennek a folyamatnak az irányítását vette most kézbe az agrár- és vidékfejlesztési tárca, amely régiónként pontos ajánlásokat tesz a gazdáknak arra, mit mivel és milyen arányban helyettesítsenek, hogy népgazdasági téren is alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.

Ide sorolandó a nagyüzemi hústermelés dinamikus bővülési trendje, az életszínvonal emelkedésével ugyanis a kínaiak egyre több húst fogyasztanak. A pluszigények kielégítése azonban már rendszerszintű koordinációt igényel, mint például a nagyüzemi állattartáshoz idomuló takarmányellátás megszervezését.

Az ország éves átlagban 175 millió tonna takarmánykukoricát használ fel, és közel százmillió tonna szójababot importál hazai feldolgozásra.

A szaktárca útmutatása szerint a rizs, a manióka, a rizskorpa, az árpa és a cirok egyaránt megfelel a kukorica kiváltására, míg a szójaliszt helyettesítésére alkalmas tápanyagok között szerepel a repcemagliszt, a gyapotmagliszt, a földimogyoróliszt, a napraforgóliszt, a szárított magvak, a pálmaliszt, a lenliszt, a szezámliszt és a kukoricafeldolgozás egyes melléktermékei. A kukoricánál magasabb proteintartalmú búza fokozott használatával egyébként a szójaliszt adagolásán is spórolni tudnak a gazdák.

A központi ajánlások átültetése a mindennapi gyakorlatba nem kötelező ugyan, de melegen ajánlott. A Reutersnek nyilatkozó elemzők a várható hatásokat eltérően ítélik meg. Sokan úgy vélik, hogy a versenyképességi szempontokra adó gazdák maguktól is megkezdték már az alternatív tápok használatát, a többség viszont nem tud lemondani a kukoricáról, legfeljebb csökkentette annak arányát a takarmánymixben. A búzapiacon jelentős következményekről beszélnek, a helyettesítő magvak azonban hiába olcsóbbak, helyben nem állnak olyan mennyiségben a rendelkezésre, hogy számottevően csökkenteni lehessen velük a takarmánygabonák importját. Példaként a gyapotmaglisztet említik, amelynek az éves globális exportmennyisége nagyjából annyi, mint az Egyesült Államok egy napra eső szójababexportja.

Lu Min, a Zhaojin Futures brókercég elemzője szerint nem szabad bagatellizálni a receptváltást. Az utóbbi években Kínában tomboló és a húsiparnak hatalmas károkat okozó afrikai sertéspestis visszahúzódott ugyan, de az ágazatnak még évek kellenek a járvány következményeinek felszámolásához, az állomány pótlásához. Ha ez sikerül, és a soványhús-termelés visszatér a 2017-es szintre, a gazdálkodók pedig az új recept szerinti menüt kínálják a disznóknak, azzal

a kukoricafelhasználást évi 40-50 millió tonnával, a szójalisztét pedig 4-8 millió tonnával lehet csökkenteni. Ez pedig látható mennyiség.

Kína a 2020–2021-es szezonban 40 millió tonna búzát etet fel az állatokkal, durván ugyanennyi kukoricát és négymillió tonna szójalisztet kiváltva. Santung tartományban, Kína legnagyobb állattenyésztő vidékén október óta drágább a kukorica a búzánál, most 17 százalékos a különbség. Normális esetben ez fordítva van, s amíg a kukorica tonnája 15 dollárral drágább a búzáénál, addig a felhasználás trendjében nem is lesz változás. Eközben Kínát elárasztja a brazil importszója, masszív veszteséget okozva a hazai kereslet visszaesése miatt búslakodó feldolgozóknak. Az őrlőmalmok tonnánként 6 dollárt veszítenek a feldolgozáson, ez a következő hónapokban ötszörösére nőhet, ha nem emelkedik markánsan a kereslet.