A „Nagykunsági szilvapálinka” előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet. A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termelésének, felhasználásának, mind kereskedelmének – közölte az Agrárminisztérium.
A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú termést eredményez. A „Nagykunsági szilvapálinka” legalább 40 százalékban vörös, illetve besztercei szilvából készül. A gyümölcs magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik.
A „Nagykunsági szilvapálinka” a korábban már bejegyzett elnevezések után – Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörtepálinka – a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.
A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.