BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kevés a gépkezelő és az állattenyésztő

Jelentősen csökkent az idénymunkások száma a mezőgazdaságban, miközben az agrár- és élelmiszeripari állandó foglalkoztatottak száma nőtt. A mezőgazdasági szakképzésben tanulóknak pedig csupán bő harmada tervezi, hogy végzés után a szakmában helyezkedik el.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt, 

míg ugyanebben az időszakban az élelmiszeriparban dolgozók száma ennél valamivel kisebb mértékben gyarapodott 

– áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által készített, Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban című kiadványban. Ezzel együtt a nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló munkaerő-felhasználás jelentősen, 24 százalékkal esett vissza ebben az időszakban. A fizetett munkaerő felhasználásának aránya kismértékben növekedett.

A tesztüzemi rendszer eredményei alapján területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a hajtatásoszöldség-termesztő gazdaságok alkalmazták, az állattenyésztésben pedig számos állatra vetítve a leginkább munkaintenzívek a vegyes gazdaságok és a baromfitartók voltak.

Az egységnyi termelési értékre jutó munkaerő-felhasználásban a legnagyobb munkaerőigény a szőlőtermesztésben és a zöldséghajtató gazdaságokban jelentkezett. 

Egységnyi termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 7-9-szer több munkaerő-ráfordításra volt szüksége, mint egy szakosodott baromfi- vagy sertéstartónak – áll az AKI kiadványában. Ugyanez a különbség a szántóföldinövény-termesztő üzemek munkaerő-felhasználásával összevetve 4,5-szeres volt.

Fotó: Oláh Tibor

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019-hez képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015–2020-as időszakban pedig 24 százalékos volt a visszaesés. Az idénymunkaerő felhasználása a gyümölcstermesztésben és a szántóföldizöldség-termesztésben volt a legmagasabb.

Az AKI egy 1700 üzemet érintő vizsgálata megállapította, hogy a vállalkozásokban a munkaerő-fluktuáció 2016-ban csökkent, és a vizsgált vállalkozásokban közel kétszer annyi munkaerőt vettek fel, mint amennyien kiléptek. 

Összességében a mintában szereplő gazdaságok 13 százalékában volt munkaerő-felvétel 

– jellemzően a nagyobb méretű gazdaságokban volt igény munkaerő-bővítésre. Az állandó munkaerő kiválasztásakor a vállalkozások a legfontosabb szempontnak a szakmai felkészültséget és a munkafegyelmet tartották.

A már alkalmazott állandó munkaerőnél a legnagyobb nehézséget a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók elkötelezettsége, valamint a munkatapasztalat hiánya okozta, míg a szezonális foglalkoztatottaknál az alacsony munkamorál jelentette a legnagyobb kihívást. A vállalkozások leginkább – 40 százalékban – ismeretség, illetve ajánlás útján kerestek új munkaerőt. Csupán a vizsgálatban szereplő agrárvállalkozások 2 százaléka vállalt szerepet a duális képzésben, és jellemzően a nagyobb méretű gazdaságok fogadtak diákokat.  

A munkaerő megtartására az emelkedő bér volt a leghatékonyabb eszköz, 

a szervezeten belüli előrelépést, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez jutást kevesen tartották hatékony ösztönzési formának, és a képzések támogatását is csupán a válaszadók 7 százaléka jelölte meg.

Az AKI kiadványa szerint a 2020–2021-es tanévben Magyarországon 162 intézményben folytattak agrárszakképzést, és összesen 16 885 diák tanult ilyen területen. A diákok több mint 70 százaléka az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézményben tanult.

Az idén zárult tanévben az agrárszakképzésben tanulók körében a legnépszerűbbek az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak, közel a negyedük tanult ilyen területen, ezt követte az agrárgépészet a diákok valamivel több, mint 22 százalékával. Mezőgazdasági szakmát a diákok 22,4, erdészetet és vadgazdálkodást a 12,7 százaléka tanult. 

A végzés előtt álló tanulók szerint az agrárszakképzés leginkább az együttműködési készségben, az önálló munkavégző képességben, a gyakorlati ismeretekben, a munkabírásban, az alkalmazkodóképességben, 

fegyelemben és a kézügyességben járult hozzá tudásuk és készségeik fejlődéséhez. Ugyanakkor csupán 40 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a gyakorlati képzés teljes mértékben elősegítette az ismeretszerzésüket. A tanulók bő harmada tervezte, hogy a szakképzettség megszerzését követően a szakmában helyezkedik el.  

Hiányszakmák

A munkaerő-kereslet elemzéséből azt a következtetést vonták le az AKI kutatói, hogy az agrárszakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépkezelőkből, állattenyésztőkből, valamint gépszerelőkből és karbantartókból volt. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett munkaerőhiány volt kertészekből, mezőgazdasági technikusokból, gépésztechnikusokból és növényorvosokból. Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozó és édesipari termékgyártó munkakörökben volt a legnagyobb mértékű a munkaerőhiány, ezeken kívül cukrász, élelmiszeripari gépkezelő, tejfeldolgozó, valamint  gyümölcs- és zöldségfeldolgozó és -tartósító foglalkozásokban kerestek tartósan szakképzett munkaerőt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.