A jövő évi költségvetési tervezet szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a Nők40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő.
A Portfólión megjelent Farkas András nyugdíjszakértő cikke szerint Magyarország az öregségi nyugdíjakra a GDP 7,45 százalékát fordítja, ami európai összehasonlításban elmarad az uniós 10,9 százalékos átlagtól. Azonban a nyugdíjkassza továbbra is a legnagyobb kiadási tétel a központi költségvetésben:
A törvényjavaslat bevezetőjében szereplő 7200 milliárd forintos összeg a nyugdíjasokon kívül a 400 ezer egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember járadékait is tartalmazza. A költségvetés jövőre tervezett 88 ezermilliárd forintos összegéhez mérve tehát a nyugdíjkassza a GDP 7,45 százalékát teszi ki.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi inflációs adatot. Kiderült, hogy átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Ez már önmagában is fontos adat, csakhogy a nyugdíjasoknak – ha lehet – még fontosabb: ebből ugyanis már ki lehet számítani, jár-e nekik 2024 novemberében nyugdíjkorrekció, vagy sem.
A kormány egy tervezetben úgy fogalmaz, hogy a nyugdíjak kifizetését nem megszorításokkal biztosítják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.