Nagyot ugrott az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelme

Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelmének (export és import) összértéke 2021. január–szeptemberben 239,5 milliárd eurót tett ki, ami 6,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az export 8 százalékkal, 145,2 milliárd euróra nőtt, az import pedig 3,5 százalékkal bővült, és elérte a 94,2 milliárd eurót. Ez az év első kilenc hónapjában 51 milliárd euró agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többletet tükröz, ami 17 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához képest – írta meg az Agrokép.

A tavalyi év nagy részében megfigyelhető tendencia alapján a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokba irányuló export nőtt, amelynek értéke 2,3 milliárd euróval, azaz 15 százalékkal emelkedett. Ezt elsősorban a bor, a szeszes italok és likőrök, valamint a csokoládé és édesipari termékek hajtották. A Dél-Koreába irányuló kivitel is jelentősen nőtt (593 millió euróval), a bor, a sertéshús, a búza és a liszt jó teljesítményének köszönhetően. De a Svájcba irányuló kivitel is 570 millió euróval volt magasabb.

Míg a Kínába irányuló export összességében 504 millió euróval nőtt, az uniós sertéshúsexport 13 százalékkal csökkent, 525 millió euróval kevesebbet exportáltak belőle az országba, mint az előző év azonos időszakában.

Az Egyesült Királyságba irányuló agrár-élelmiszeripari kivitel 2021-ben meghaladta a 2020-as értéket: 166 millió euróval, azaz 0,5 százalékkal nőtt. Jelentős csökkenésről számoltak be a Szaúd-Arábiába (447 millió euróval), Hongkongba (141 millió euróval) és Kuvaitba (115 millió euróval) irányuló export értékében.

Az agrár-élelmiszeripari termékek behozatalában a legnagyobb növekedést a Brazíliából származó termékek érték el, amelyek értéke 1,4 milliárd euróval, 16 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest. Növekedés volt tapasztalható továbbá az Indonéziából (601 millió euró), Argentínából (545 millió euró), Ausztráliából (541 millió euró) és Indiából (388 millió euró) származó behozatalban.

Mindeközben több országból jelentősen csökkent a behozatal, a legjelentősebb visszaesés – 2,9 milliárd euróval, azaz 27 százalékkal – az Egyesült Királyságból származó importnál mutatkozott. A szigetországból származó importban főként a trópusi gyümölcsök, diófélék és fűszerek esetében volt tapasztalható erőteljes, 88 százalékos csökkenés, de csökkent az Egyesült Államokból (570 millió euróval), Kanadából (218 millió euróval), Új-Zélandról (111 millió euróval) és Moldovából (105 millió euróval) származó behozatal is.

Az egyes termékkategóriákat tekintve a január–szeptemberi időszakban a bor (2,9 milliárd euró), valamint a szeszes italok és likőrök (1,3 milliárd euró) exportértéke nőtt nagymértékben, 30, illetve 28 százalékkal. További jelentős exportérték-növekedés volt tapasztalható a repce- és napraforgóolajok (751 millió euró), valamint a csokoládé és édességek (599 millió euró) esetében. Azonban nagy volt a visszaesés a csecsemőtápszerek (mínusz 757 millió euró) és a búza (mínusz 390 millió euró) exportjában.

A behozatal értékében a legnagyobb növekedést az olajpogácsa (1,2 milliárd euró), a szójabab (1,2 milliárd euró), valamint a pálma- és pálmamagolaj (723 millió euró) értéke mutatta. Eközben a legnagyobb mértékben a trópusi gyümölcsök, diófélék és fűszerek (545 millió euró), a gyümölcslevek (199 millió euró), valamint a bor, vermut, almabor és ecet (168 millió euró) importértéke csökkent.