Tőkebevonást tervez a Marton Genetics

Mindig hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik a magyar agrárgazdaságban a vetőmagágazat. Számszerűsítené ezt?

A hazai vetőmagágazat árbevétele mintegy 120 milliárd forint, amelynek 60 százaléka az exporttevékenységből származik. 

A magyar vetőmagtermesztésnek nagy hagyományai vannak, évtizedes kutatási-fejlesztési háttér-infrastruktúra és jelentős génbanki alapok, például Martonvásár volt a kukoricahibridizáció bölcsője. Versenyképességünk fenntartásához azonban importgenetikájú alapanyagokat is használunk, amelyeket hazai körülmények között magyar termelők állítanak elő. Az ebből származó vetőmagok – elsősorban hibrid vetőmagok, mint a kukorica- vagy a napraforgómag – nagy része az exportpiacon landol, és ez az igazi hozzáadott értéke az ágazatnak. 

Többször hangsúlyozta, mennyire fontos a vetőmag-önrendelkezésünk. Miért az?

Már az előbb elmondottakból is kitűnik, hogy a termékfejlesztésben nagyon erős versenyben vagyunk a külföldi genetikai alapokkal, ám ezek számunkra is hozzáférhetők. Könnyű belátni, hogy például egy ilyen pandémiás időszakban, amelyet még most is élünk, bezáródhatnak a külföldi csatornák, akkor vetőmagot vagy genetikai alapokat, frissítéseket sem tudunk importból beszerezni, csak hazai forrásból fejlődhetünk. Ezért nagyon fontos, hogy itthon is rendelkezésre álljanak azok a belső, változatos magyar genetikai alapok, amelyek bővítve és folyamatosan megújítva képezik a vetőmag-önrendelkezésünk alapját. 

Százalékosan mit jelent, hogy erős a külföldi genetikai háttér?

Azt, hogy a hibrid növényeknél erős 90 százalék körül van külföldi genetika. A nem hibrideknél, tehát a kalászosoknál valamivel jobban állunk, 50-50 százalék körül.

Hogyan alakult a vetőmag felhasználásában a hazai genetikai alapok piaci részesedése?

Egyes növényfajoknál jelentősen csökkent a piaci részesedésünk, másoknál viszont, például a búzánál a hazai kiváló fajták expandálásával növekedésnek indult, ami napjainkban is tart, és sikerként, mintegy fűtőelemként szolgál arra, hogy más növényfajokban is előbbre lépjünk. Ehhez pénz kell, tőke, hogy a kommunikációban, a fejlesztésekben, a marketingben egyenlő eséllyel induljunk a globalizálódó piacon. Egy genetikai alap kifejlesztése rengeteg idő és energia, hatalmas infrastruktúrát igényel, valamint jelentős és jól képzett személyi állományt, tehát anyagi forrást. De az, hogy piacra kerüljön a mag, a valós körülmények között zajló tesztek és a piacra juttatáshoz szükséges marketingkommunikációs tevékenység ugyanilyen sokba kerül. Ha egyikre sem helyezünk hangsúlyt – ami az elmúlt tizenöt évben kijelenthetően igaz volt a magyar kutatóintézetekre –, akkor lemaradunk a versenytársaktól. 

Most mintha mégis mozgás lenne ezen a téren…

Az elmúlt másfél-két évben a vetőmagágazat is előrelépett a kommunikációban, és ezt teszi a Marton Genetics is. Most ez a látványosabb, tehát az értékeink hangsúlyozása és a meglévő – hangsúlyozom, a nemzetközi összehasonlításban is kiváló – termékeink megjelenítése került előtérbe. Közben a háttérben nagyon intenzíven elkezdtük új alapokra helyezni a vetőmagfejlesztéseket, de egy-egy vetőmag kifejlesztéséhez és piacra juttatásához legalább nyolc-tíz év kell. 

Hogyan szerepeltek a hazai vetőmagok a Vetőmag Szövetség, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös posztregisztrációs kísérleteiben?

A piacon zajlik a verseny: ki milyen értékmérőket tud a portékájában felmutatni, amely a termelőket is meggyőzi. A fajtatulajdonosok egymás közötti versengésének objektív eredményei a posztregisztrációs kísérletekből közismertek, mindenki a legjobbját igyekszik megmutatni. A rendszer működtetésének a célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. Nos, míg a martonvásári kalászosok évente tizenegy-tizenkét fajtát méretnek így meg, addig a hibridjeinkből nyolc év után kettőt sikerült benevezni 2021-ben a magyar genetikából. Talán mert nem mertük megversenyeztetni magunkat. Tavaly tehát azzal léptünk előre, hogy kimondtuk: öntsünk tiszta vizet a pohárba, hiszen ahhoz, hogy előre tudjunk haladni, és új kutatási alapokat tudjunk a felszínre hozni, tisztáznunk kell, hol is tartunk.

Mi derült ki, hol tartunk? 

Meggyőződhettünk arról, hogy a magyar genetikák igenis erősen helyt tudtak állni. A Marton Genetics portfóliójából például a FAO–400-as, vagyis a Magyarországon legkeresettebb, a legnagyobb területen vetett kukorica-éréscsoportban szereplő vetőmagja lett az első. Azt el kell mondanom, hogy ez nem magyar genetikai alap, de mi szelektáltuk, mi tesszük mögé a marketinget, amiben óriási hozzáadott érték van. 

Hogyan lehet innen továbbfejlődni?

Most van egy pontos képünk magunkról, arról, hol tartanak a versenytársak, és hogy milyen irányban kell továbbfejleszteni, hogy szárazságtűrőbb, bőtermőbb, alacsonyabb szárú legyen, és így tovább, amit a piac elvár és preferál. Újrafogalmazzuk – mondhatnám, illesztjük – a vetőmagfejlesztési koncepciót, mi is képesek vagyunk arra, amire a konkurencia. Tenni kell hozzá innovációt és tőkét – ez utóbbit nem győzöm hangsúlyozni –, és akkor már középtávon sem beszélhetünk versenyhátrányról.

A teljes agrár- és élelmiszer-ágazatot érinti az az árrobbanás, amely az input anyagok, a munkaerő és a gabona piacán bekövetkezett. A vetőmagtermesztésre hogyan hat ez?

Ha csak az input anyagokat nézzük, akkor például a műtrágya vagy a növényvédő szer árai a világpiaci trendeknek megfelelően folyamatosan emelkednek, a gyártók az energiaárak, a logisztikai és a gyártási költségek változását azonnal lekövetik, és emelik az árakat. A kukoricának és a búzának van tőzsdei jegyzése, amely szintén reagál ezekre a piaci változásokra. A vetőmag viszont – bár nagyon speciális bizalmi termék – mindezek ellenére nem tudja lekövetni az árváltozásokat. 

A búzánál 105 ezer forintos kötések is voltak, ami a vetőmag esetében olyan, mintha a Vetőmag Szövetség által ajánlott kezdeti 123,1 ezer forintos ár most 160-170 ezer lenne. 

Ezt a piacon nem tudjuk érvényesíteni. 2021-ben a vetőmag-alapanyag megtermelése egyértelműen veszteséges volt, a termékpálya megingott. A kereskedelemnek a hibrid vetőmag készletezését három-négy évre előre kell tervezni, hogy miből mennyit és hogyan állítunk elő, és a kalászosok esetében is két-három éves előrelátással kell rendelkezni. Tehát amikor én elvetem ezt a magot, akkor azokkal az input anyagárakkal számolok ennek az előállítása során, ami éppen akkor van. Óriási lutri egész évben, hogy ami megtermett, azt az akkori piaci szintre kell beárazni. De általában, ha drasztikusan emelkednek az árak, akkor sem tudjuk ezt a piacon érvényesíteni, mert adott esetben az előző szezonból áthúzódó készletek kitömhetik a piaci réseket. És ha mondjuk a versenytársak úgy döntenek, hogy az áttárolt készletekből származó árelőnyt piacépítésre fordítják, akkor, ha nem akarunk piacot veszíteni, bele kell mennünk az árversenybe. 

Mi a legnagyobb különbség, amely miatt a versenytársak ezt könnyedén megtehetik?

Az, hogy mi nagyon nagy piaci szereplőkkel versenyzünk, olyanokkal, amelyek évtizedek alatt jelentős tőkét tudtak fölhalmozni, amelyet kutatásba és marketingbe pumpálnak, megalapozva a további növekedésüket. Ezenfelül óriási előnyük a hazai szereplőkkel szemben a nagyságukból adódó globális lefedettség. Vagyis ha például az adott évben nem termelnek profitot Európában, attól még például Dél-Amerikában vagy Ázsiában megtehetik.

Hogyan lehet ezzel versenybe szállni?

Tőkét kell bevonnunk, ahogyan azt részvénytársaságként működő versenytársak megtehetik. Azon dolgozunk, hogy egy olyan cégstruktúrát hozzunk létre magyar tulajdonosi alapokon, amelyben a tulajdonosi összetétel lehetővé teszi a hiányzó tőkeinvesztíciót. 

Javíthatja a piaci pozíciókat az új martonvásári vetőmagüzem. Hol tart most ez a beruházás?

Már kinéztünk egy 15 hektáros területet az ipari parkban, és terveink szerint január közepéig aláírjuk a szerződéseket, értve ezen a telekvásárlást, a tervezést meg a kivitelezési szerződéseket, majd ezek után természetesen a bankkal a finanszírozási szerződést. Maga a termelés reményeink szerint 2024-ben indulhat. Továbbra is meggyőződésem, hogy ennek a vetőmagüzemnek a létrehozásával és nyereséges működtetésével számíthatunk arra, hogy a magyar agrárkutatás, a magyar genetikai alapokon nyugvó vetőmagtermelés hosszú távon megmaradhat. 

Az építőiparban bekövetkezett drágulás átírta a terveket?

A 2021. januári terveinkhez képest jelentősen változott a helyzet, és látszik, jól tettük, hogy tartalékokat építettünk be már az akkori költségvetésbe, így még mindig tudjuk tartani a számainkat, vagyis beleférünk a 20-22 milliárd forintos büdzsébe.