Űrtechnológia a Marton Geneticsnél

A klímaváltozás, a fogyasztók és a szabályozás részéről egyre erősebb követelményként megjelenő környezetvédelmi szempontok és a Föld növekvő népessége a mezőgazdaság minden ágazatát hatalmas kihívások elé állítja,

 amelyeknek csak folyamatos innovációval és megújulással lehet megfelelni – mondta a VG-nek Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. 

Mára nem csak a növénytermesztésben, de a növénynemesítésben is a mindennapunk része lett a precíziós technológia, ez képezi az alapját a vetőmagtermesztésnek és az új fajták, hibridek kifejlesztésének is. 

De – tette hozzá – a valódi űrtechnológia is jelen van a munkájukban, például akkor, amikor a nemesítésben a szántóföldi fenotipizálási vizsgálatokat ötvözik a laborban végzett génszíntű analízisekkel, majd ezek eredményének köszönhetően a nemesítők egy teljesen új, a korábbi fajtáknál jobb és a piacot, gazdaságot is előre mozdító fajtával, hibriddel jelennek meg. 

A korszerű agrár- és az űrtechnológia már ma összefonódik, ami a jövőben tovább erősödhet. 

Például azért is, mert amikor hosszú távra küldenek embereket az űrbe, ezekben a küldetésekben és az űrbázisokon fontos szerepet játszhatnak majd a növények. Utóbbiak ugyanis nem csupán fontos táplálékforrások, de tisztítják és oxigénnel dúsítják a levegőt, és – ami ilyen időtávú utazásokon szintén rendkívül fontos szempont – javítják a mentális közérzetet. Sándorfy András szerint ugyanakkor az egyik legátfogóbb tanulság a mai „földi” mezőgazdaság számra az, hogy az űrbázisokon annak az alap-kihívásnak kell megfelelni, hogy egy adott, szűk és zárt térben állítsunk elő a leghatékonyabban és a legnagyobb mennyiségben ehető, iható, zöld és nem utolsó sorban hulladékmentes – vagyis teljes körforgásos – biomasszát. Az ennek a feladatnak megfelelő termesztés-technológiák, genetikailag kódolt képességek, és ötletek segítik, hogy a Földön az egyre szűkülő termőterületeket még a vízhiányos körülmények között is sokkal hatékonyabban tudjuk felhasználni, és az egyre bővülő emberiséget élelmiszerrel ellátni– mondta az ügyvezető igazgató. 

A legkorszerűbb technológiák jelen vannak a Marton Genetics mindennapjaiban is, mint például az idei AGROmashEXPO-n digitalizáció kategóriában termékfejlesztési díjat elnyert, a növénynemesítésben használt, mesterséges intelligenciával ellátott döntéstámogató rendszerük. Ennek kifejlesztését az a felismerés motiválta, hogy az adat az agrárium minden területén egyre nagyobb kinccsé válik. Folyamatosan kerülnek piacra újabbnál újabb szenzorok, melyek óriási mennyiségű adatot képesek gyűjteni. A termelésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a döntéstámogatási rendszerek, amelyek a nagy mennyiségű adatból a döntéshozó számára hasznos információkat, összefüggéseket tárnak fel. 

„Elmúltak már azok az idők, hogy 1-2 paraméter ismeretében kell egy döntésnek megszületnie egy fontos témában, ma már adatforrások százai ontják az adatokat, 

ekkora mennyiségű információt feldolgozni és értelmezhetővé tenni pedig nagy kihívás” – mondta Sándorfy András, hozzátéve, hogy a díjazott rendszer pedig pontosan ezt hivatott elvégezni, vagyis gyorsabban, pontosabban tudunk adott fajtákat megfigyelni, vizsgálni és kiválasztani. A technológia így végső soron növeli a növénynemesítési folyamat hatékonyságát és gyorsítja a folyamatot.

Űrkabin a standon

Nagy attrakcióval várja a látogatókat az AGROmashEXPO-n a Marton Genetics, hiszena látogatók megnézhetik azt a landoló egységet, amellyel 42 éve tért vissza a Földre Farkas Bertalan, az első és eddig egyetlen magyar űrhajós. Akivel egyébként szintén találkozhatnak majd az érdeklődők a standon. Az űrhajósok az űrből a Földre való visszatérésükhöz az űrállomás fogadó személyzetét feljuttató Szojuz-35 (Szojuz 7K–T) űrhajó kétszemélyes parancsnoki egységét használták, amelyet a légköri fékezéskor keletkező óriási súrlódási hő elleni védelemül hőszigeteléssel és hővédő pajzzsal látták el. Mivel az űrkabin kismértékű siklóképességgel is rendelkezett, így leszálláskor még aerodinamikai úton módosítható volt a pályája.