Felemás évük volt a növénytermesztőknek és a kertészeknek

A mostoha időjárási körülmények ellenére jó kalászosgabona-termést takaríthattak be tavaly a gazdálkodók, árpából egyenesen történelmi rekordhozamot, búzából pedig a megelőző évinél nagyobb mennyiséget, egyedül a kukorica terméseredménye lett lényegesen alacsonyabb az átlagosnál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adataiból. 

A felvásárlási árak minden főbb szántóföldi növény esetében jelentősen nőttek 2020-hoz képest.

Nem bírta a forróságot a kukorica

A KSH emlékeztet, hogy 2021-ben nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját. A kukorica terméskiesése miatt jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben. A 2,3 millió hektáros gabonaterület szinte megegyezik az előző évivel.

Az árpa termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb volt az előző évinél, a hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag minden idők legmagasabb értéke. Tavaly a búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent, ennek ellenére a megelőző évinél nagyobb, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016–2020 átlagát.

A tavalyi év első 11 hónapjában majdnem ugyanannyi búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában. A felvásárlási ár azonban tonnánként 72 ezer forint volt, ami jelentősen, 32 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Tavaly a kukorica betakarított területe 6,3 százalékos növekedéssel ismét 1 millió hektár fölé emelkedett. A 6,3 millió tonna betakarított termés a 2020. évitől 25, az előző öt év átlagától pedig közel 22 százalékkal maradt el. Ez annak a következménye, hogy 2021-ben a termésátlag 6 tonna volt hektáronként, ami 2020-hoz viszonyítva 30, 2016–2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus–szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a 2021-es jelentősen elmaradt. 

Tavaly november végéig 24 százalékkal kevesebb kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában, kilogrammonként 71 forintos átlagáron, ami egy év alatt 45 százalékos emelkedést jelent.

Stabil a búza termésátlagának emelkedése

A KSH szakértői megjegyzik, hogy 2010 óta a búza termésátlaga szinte folyamatosan nőtt, a kukorica hektáronkénti hozama viszont az időszak folyamán jelentősebben ingadozott, összefüggésben a vegetációs időszak időjárási viszonyaival. Az aszályos években – 2012-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2021-ben – a kukorica termésátlaga visszaesett, és nem, vagy csak kevésbé tért el a búzáétól.

Tavaly ismét nőtt a napraforgó betakarított területe Magyarországon, a növekedés az elmúlt tíz év alatt 30 százalékos volt. Az elmúlt évben 653 ezer hektárnyi területről 3,7 százalékkal több, közel 1,8 millió tonna napraforgót takarítottak be, 2020-hoz képest némileg alacsonyabb, hektáronkénti 2,7 tonnás hozam mellett. A felvásárlási ár – összhangban a nemzetközi trendekkel – a nagyobb termés ellenére emelkedett, és az előző évinél 45 százalékkal magasabb, 176 ezer forint volt tonnánként.

A repce területének 2013 óta tartó növekedése az elmúlt évben megállt, a 2021. évi területnagyság megegyezik a 2016. évivel, 256 ezer hektár volt. A csökkenő területről 18 százalékkal kevesebb, 722 ezer tonna termést takarítottak be. A hektáronkénti 2,8 tonnás termésátlag az előző évivel azonos, viszont 2016–2020 átlagánál 9,3 százalékkal alacsonyabb. A repce felvásárlási ára 2021. január–novemberben átlagosan tonnánként 174 ezer forint volt, 39 százalékkal magasabb, mint 2020 azonos időszakában.

Tavaly is folytatódott a cukorrépa betakarított területének évek óta tartó csökkenése. A 12 ezer hektáros terület az előző évinél 5,7, a megelőző öt év átlagához képest közel 21 százalékkal kisebb. A területcsökkenés mellett a rendkívül aszályos időjárás is oka volt annak, hogy a gazdák az előző évinél 17 százalékkal kevesebb, mindössze 645 ezer tonnát takarítottak be. A cukorrépa termésátlaga 53 tonna volt hektáronként, az előző évinél 12 százalékkal alacsonyabb.

Tavaszi fagyok sújtják a baracktermelőket

Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából az előző évivel közel azonos, 38 ezer hektáron 9,1 százalékkal kevesebb, 465 ezer tonna lett a termésmennyiség. A zöldborsó betakarított területe 7,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor a hőség miatt gyorsan öregedő állományból csak a 2020. évivel megegyező, 90 ezer tonna termést tudtak betakarítani. Csökkent a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége is: előbbi 143 ezer, utóbbi 82 ezer tonna volt.

A gyümölcstermesztők a gyenge 2020. évinél eredményesebb esztendőt zárhattak 2021-ben. 

Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28 százalékkal többet, mint 2020-ban.

A barackosok közül a 2021. évi tavaszi fagyok a kajszit kevésbé érintették, mint az őszibarackot. Kajsziból az előző évinél 19 százalékkal többet, közel 13 ezer tonnát, őszbarackból 11 százalékkal kevesebbet, nem egészen 11 ezer tonnát takarítottak be. A két gyümölcs termését már két egymást követő évben vetette vissza a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A hazai szilvatermés az előző évi, rendkívül kis mennyiséget 41 százalékkal haladta meg, 38 ezer tonna volt.

Erőteljes költségnövekedések

A tavalyi évet erőteljesen meghatározta a termeléshez szükséges inputok drágulása. Az elmúlt években – 2018-at leszámítva – a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben nőttek, mint a termeléshez szükséges ráfordítások ára, ezáltal a termelőknek az árviszonyok alakulásával összefüggő jövedelmi helyzete javult.

A mezőgazdasági termeléshez szükséges, folyó termelő felhasználásra szánt termékek ára jobban emelkedett, mint a beruházási ráfordításoké. A növénytermesztés szempontjából fontos inputok közül a legnagyobb mértékben a műtrágyaárak nőttek: 2021 I–III. negyedévében 25 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Emellett az energiaárak és az épületfenntartási költségek 12, a takarmányárak 25 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A fontosabb műtrágyák közül az ammónium-nitrát és a karbamid átlagára 2021. I. félévben jelentősen nőtt. A III. negyedévében pedig minden fontosabb műtrágya átlagára megugrott, a karbamidé a többi műtrágyáénál jelentősebb mértékben.