Jól teljesített az agrár-külkereskedelem: az export és az import is nőtt

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának értéke 10,7, az importé pedig 10,9 százalékkal bővült 2021-ben, ezek következtében az egyenleg növekedése 10,3 százalékos volt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből. A kivitel értéke 10,644 milliárd eurót, a behozatalé 7,08 milliárd eurót tett ki, így az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,565 milliárd euró volt. Ez egyébként 332 millió euróval haladta meg a 2020-ban elért többletet. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal csökkent, 2021-ben 8,9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2020-ban 6,4 százalékot ért el, 2021-ben azonban visszaesett a korábbi évek 6 százalékos arányára.

Nőtt a húsexport értéke is

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 21 exportértéke emelkedett 2021-ben az előző évhez viszonyítva.

Legjobban az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport árbevétele nőtt – 243,6 millió euróval –, mivel ennek legnagyobb értékű termékköre, a napraforgómag-olaj és a repceolaj értéke 173,2, valamint 41,8 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati takarmányok exportértéke 176,7 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A húsfélék exportértéke 152,6 millió euróval, 1045 millió euróra nőtt.

A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a dohánytermékek esetében történt, az exportérték 56,9 millió euróval – 25,7 százalékkal –, 164,3 millió euróra csökkent a cigarettaexport visszaesése miatt. A kivitt olajos magvak értéke 37,4 millió euróval maradt el a 2020. évitől.

A behozatalban is érződött a takarmánydrágulás

Importoldalon a 24-ből szintén 21 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport értéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben 2021-ben az előző évhez viszonyítva. A legjobban, 129,1 millió euróval, az állati takarmány importértéke nőtt. Az olajos magvak importértéke 122,7 millió euróval volt magasabb tavaly az egy évvel korábbinál. Az állati és növényi zsírok, olajok importértéke csaknem 114,8 millió euróval, 377,1 millió euróra bővült a repceolaj árának több mint kétszeres növekedése révén.

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 65 százalékát 10-10 árucsoport adta 2021-ben.

A hat legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, a szesz, az ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok – részesedése a teljes agrárexportból közel 52 százalék volt.

A legnagyobb importértékű árucsoportok – az állati takarmány, az egyéb, ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermékek, a tojás, a méz – aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2021-ben.

A magyarországi agráregyenleg 38 százalékát a gabonafélék tették ki 2021-ben. Meghatározó a részesedése – 12-15 százalék – a húsféléknek, az állati takarmánynak, az italnak, szesznek, ecetnek, valamint az állati és növényi zsír és olaj árucsoportjának.

A kivitel koncentráltabb

Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének majdnem 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének a 44,6 százalékát fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele csak a kukorica és a repce esetében csökkent az előző évi értékhez képest. A baromfihús exportvolumene csaknem 17 százalékkal bővült, az exportár szintén 17 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 36,9 százalékkal emelkedett. Jelentősebb, 41 százalékos volt az exportérték-növekedés a napraforgómag-olajnál.

Az importban a legnagyobb értéket az állati takarmányok, az egyéb élelmiszer-készítmények, valamint a kenyér és más pékáruk képviselték. Volumenét tekintve a kukorica (1005) importmennyisége nőtt jelentősen, 175,6 százalékkal haladta meg a 2020. évit. A repce importvolumene 124,7 százalékkal, a napraforgómagé 73,9 százalékkal emelkedett.

A feldolgozatlan termékek 2011–2012-ben az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013–2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. A részesedés 2018-ban tovább csökkent, 29 százalékot tett ki, majd 2019-ben és 2020-ban újra 31 százalék fölötti arány mutatkozott. Ez az érték némileg mérséklődött 2021-ben. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya – 2018-at kivéve – évek óta 30 százalék vagy afelett alakult, 2021-ben 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-33 százalékot tett ki, 2013 és 2015 között 34-37 százalékra emelkedett, 2016-ban 39 százalékot ért el, 2017-ben pedig 35 százalék volt. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2018-ban, majd 2019–2021-ben valamelyest visszaesett. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll – írják az AKI elemzői.

Az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya meghatározó, az elsődlegesen feldolgozott termékek és a nyersanyagok a behozatal 25-25 százalékát tették ki 2021-ben. Ezek az arányok jellemezték a korábbi éveket is néhány százalék eltéréssel.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 83,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította le Magyarország 2021-ben. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 7,2 százalékkal emelkedett 2021-ben.

A százezer tonnát közelíti a burgonyaimport

A főbb termékcsoportok közül az élő állatok külkereskedelmi forgalma 1 százalékkal élénkült: az exportérték 6,5 százalékkal nőtt, az importérték 8,3 százalékkal csökkent 2021-ben. A külkereskedelem aktívuma 46,7 millió euróval, 218 millió euróra növekedett a bázisidőszakhoz képest.

Ezen belül az élő sertés külkereskedelmi forgalma 6,2 százalékkal, értéke 19,6 százalékkal mérséklődött az előző évi szinthez képest, a passzívum pedig 61,1 millió eurót tett ki 2021-ben. Az élő sertés exportmennyisége 10,3, importja 4,3 százalékkal esett, az export átlagára 9, az importé pedig 17 százalékkal csökkent. Tavaly összesen 32,4 ezer tonna élő sertést exportáltak és 72,1 ezer tonnát hoztak be Magyarországra. Az élő sertés export- és importmennyisége 2014-ben csaknem azonos volt, de az azt követő években már az import dominált.

A húsfélék külkereskedelmi forgalma mintegy 9 százalékkal bővült. Az árucsoport exportértéke 17,1 százalékkal volt több, az importértéke 4,8 százalékkal volt kevesebb, mint 2020-ban. Az aktívum 537,6 millió eurós értéke 178,2 millió euróval nagyobb, mint a 2020. évi, ami a gabonafélék után a második legmagasabb érték.

Az árucsoport két fő terméke, a sertéshús és a baromfihús a húskivitel értékének rendszerint a 85-90, illetve a behozatal 75-80 százalékát adja.

A 2021. évben az árucsoport exportértékéből a sertéshús 32, a baromfihús 54 százalékkal részesedett, míg az importértékből a sertéshús részesedése 52, a baromfihúsé 25 százalék volt.

A zöldségfélék exportértéke 9,9 százalékkal, importértéke 3,3 százalékkal nőtt, a 2020. évi 50,7 millió eurós passzívum csökkent, 35,4 millió eurót tett ki 2021-ben. A burgonya külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív, a behozatal többszöröse a kivitelnek. A burgonyaimport évek óta emelkedő tendenciát mutat, bár 2019-ben némileg csökkent a volumene, de 2020-ban újra 70 ezer tonna felett alakult, 2021-ben pedig 97,7 ezer tonnát tett ki.

A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2020-ban 16,8 százalék volt, 2021-ben romlott az arány, 15,3 százalékot tett ki.

A gabonafélék exportértéke alig emelkedett, a mennyisége pedig 15,7 százalékkal mérséklődött, az import volumene azonban 65,3 százalékkal, az értéke 42,6 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest.

A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 5 százalékkal, 1341 millió euróra csökkent, de ez az árucsoport adta a teljes élelmiszer-külkereskedelmi aktívum 37,6 százalékát.

A vizsgált évben összesen 7 millió tonna gabona került a külpiacokra, amelyből 3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza és 0,9 millió tonna árpa volt. A kukorica exportmennyisége 18,9, a búzáé 15,1, az árpáé 2,2 százalékkal esett vissza a 2020. évi értékhez viszonyítva. A kukorica exportátlagára 20, a búzáé 21, az árpáé 22 százalékkal volt magasabb 2021-ben, mint egy évvel korábban.