Újabb sokkhatás – a túlélés az idei cél az agráriumban

Az idei gazdálkodási év várhatóan forgóeszköz-finanszírozásról szól, az inputanyagdrágulás ugyanis minden termékpályán jelen van, a bankoknak most ehhez kell, várhatóan több százmilliárd forintos forrást biztosítani – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Agrárláz 2022 című kiadványuk, és a Takarék Agrár Trendindex első negyedéves értékét bemutató rendezvényen. Ez egyben azt is jelenti, hogy valószínűleg nem a beruházások dominálnak majd – tette hozzá. Az idei Agrárláz című kiadvány kulcstémái az időjárás, a logisztika és energetika, az áremelkedések, illetve a zöld finanszírozás.

Az előző negyedévi emelkedés után az idei első negyedévben csökkent a Takarék AgrárTrend Index értéke, ami legfőképp az orosz–ukrán háborúnak, illetve az abból adódó bizonytalanságnak tudható be, de például a kertészeknél közrejátszhatott a fagyos tavasz is – mondta az indexet ismertető rendezvényen Héjja Csaba, a Takarékbank agrár üzletágának szenior elemzője. 

Ez az elmúlt két év rendkívüli alkalmazkodását követően újabb sokkhatást jelent a piaci szereplők számára.

A bank partnereitől érkezett válaszokból kiderül, hogy az inputanyagok árának további emelkedése és az agrárlogisztikai nehézségek szinte az összes termékpályán éreztetik hatásukat.

Az index értéke így az előző negyedévi 31,7 pontról 31,1 pontra süllyedt a 48 pontos skálán, amelyen egyébként a 35 pont lenne az egyensúlyi szint. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott.

A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához, de – ahogy Héjja Csaba egy növénytermesztőt idézve elmondta – az elérhetőség jelenleg fontosabb, mint hogy mennyibe kerül. Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások,

de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje.

Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25-40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a bank szakértői szerint egyelőre csak a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását még nem fedezi. Fontos történés, hogy az afrikai sertéspestis után újra felfuttatott kínai sertésállományban még csak most fog igazán beindulni a hizlalás, amihez takarmányra van szükség. Márpedig Kína kukoricaimportjának 50 százaléka származott Ukrajnából – hívta fel a figyelmet a háború egyik hatására.

Az elemzés azt is megállapítja, hogy az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett élelmiszerárstop termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, inkább egyfajta tartós akcióként érzékelhető a piacon. Az agrárlogisztika meghatározó szerepére az orosz-ukrán háború még inkább rávilágított, a szállítási költségek 2013 óta 2,5-3-szorosára nőttek. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett. A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelték ki a bank szakértői.

A magyar agrárium kulcságazatainak képviselőivel folytatott kerekasztal beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy az idei az ágazatban a túlélés éve lesz. Szerinte a termelők szakmai színvonala nagyon heterogén, a jelenlegi nehéz időszak hozhat egy tisztulást, miközben azok a termelők, akik nem mennek tönkre, és még fejleszteni tudnak, két-három év múlva nagyot nyerhetnek.

A FruitBeB becslései szerint a termelési költségek 25-50 százalékkal emelkedtek, ami nem lenne gond, ha a piac ezt egy év alatt elfogadná, de ebből csak 10-20 százalékot sikerül elismertetni. A zöldségágazat stabilabb, mint az utóbbi években fagykároktól is sújtott gyümölcstermesztés, amelyet idén sem kerültek el a fagyok, és

eddig a termés 10-20 százaléka veszett oda.

A tejágazat helyzete az átlagosnál stabilabb, most nincsenek tejfeleslegek,  az EU tejtermékexportja dübörög, viszont a termelőket mindenütt sújtja a költségemelkedés – mondta Harcz Zoltán a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A magas takarmányárak miatt egyre többen gondolkodnak azon, hogy abbahagyják a termelést. Problémát jelenthet az ágazatban a fogyasztás várható visszaesése és a fennmaradó magas önköltség – tette hozzá.

A baromfiágazatban is a legnagyobb kihívás az inputköltségek emelkedése, és a bizonytalanság – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Mint mondta, az ismét jelentkező madárinfluenza nagy károkat okozott, és nem csak a víziszárnyasoknál is, hanem közvetve a csirkeállományban is, amely az első negyedévben 8-10 százalékkal csökkent a telepítési korlátozások miatt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a jelenlegi gabonaciklusban „rendben vannak”, de a jelenlegi, egy hektárra vetített 430-470 ezer forintos költségük a következő szezonban már 600 ezerre emelkedik, ami annak ellenére termeléscsökkenést hozhat, hogy az uniós szabályok oldása szerint 200-300 ezer hektár ugaroltatott területet bevonhatnak a termelésbe.