Jelentős szerep jut az ökológiai gazdálkodásnak is az új KAP-ban

Az ökológiai gazdálkodás témában megtartott éves ágazati szakmai nap résztvevői áttekintették a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban ezúttal az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti cselekvési terv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt.

Az online térben lebonyolított szakmai rendezvényt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodás hangsúlyos szerepet kap a magyar mezőgazdaságban, amit jól mutat, hogy az elmúlt időszakban megduplázódott az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága. Az államtitkár elmondása szerint a hazai ökológiai gazdálkodást eddig hatékonyan segítette a Megújuló vidék, megújuló agrárium program 2021-től kibővített támogatási rendszere. Kiemelte ugyanakkor, hogy további tartós fejlődésre csak a piaci kereslet növekedése és a tudásintenzív gazdálkodás elterjedése mellett lehet számítani. Ezért a közös agrárpolitika (KAP) következő programozási időszakában az ökológiai gazdálkodóknak az áttérés és fenntartás támogatása mellett érdemes a feldolgozás, a termékpályás együttműködés, a minőségrendszerek és a tudásátadás fejlesztésére is pályázniuk.

Az új nemzeti cselekvési terv rövid bemutatását követően Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár ismertette a Megújuló vidék, megújuló agrárium program tudásátadással kapcsolatos kormányzati céljait, amelyek megvalósítása elsősorban a 2023-ban induló KAP keretében valósul meg. Ezért részletesen bemutatta a hazai KAP Stratégiai Terv Agrár Tudásmegosztási és Innovációs Rendszer (AKIS) részét. Kitért a tervezett képzési, tanácsadási és innovációs beavatkozásokra, kiemelve, hogy ezek milyen feltételek mellett és hogyan szolgálhatják az ökológiai gazdálkodás fejlődését. Emellett ismertette a tervezett hazai KAP-hálózat összetételét és szerepét is, amely a tervek szerint szintén hozzájárul majd a termelők zöldátállásának elősegítéséhez.

Magyarország az Agrárminisztérium révén az elsők között, tavaly december 30-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új közös agrárpolitikához kapcsolódó magyar stratégiai tervet. Az új közös agrárpolitikáról kötött megállapodás alapvető változást hozott az uniós agrártámogatások rendszerébe, hiszen a tagállamoknak egy úgynevezett KAP-stratégiai tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak 2022. január 1-jéig. Ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. 

A KAP első pillérének keretében 3400 milliárd, a második pillérben 2853 milliárd forint jut majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós források mellé.