Jövőre indul az ePincekönyv-rendszer

Jövő év február 1-jétől vezetik be Magyarországon a borpiaci szereplők számára az elektronikus ügyintézést, az ePincekönyv vezetése azonban csak jövő év augusztusától, és csupán a nagyobb ültetvényekkel rendelkezők számára lesz kötelező – jelentette be Nagy István agrárminiszter a 41. Országos Borverseny megnyitóján. 

Az új borpiaci szabályozás és az elektronikus ügyvitel célja az adminisztrációs terhek csökkentése

 – tette hozzá. 

Mint ismert, az elektronikus ügyintézési rendszer bevezetését eredetileg – szintén két ütemben – idén júniusra és augusztusra tervezték. Erről akkor mi is beszámoltunk, a cikket itt olvashatja:

A miniszter hangsúlyozta, hogy a szőlő- és bortermelők a nehéz időkben számíthatnak a kormány segítségére, mint ahogyan ez történt az elmúlt két évben is, amikor a Covid-19-járvány termelést és értékesítést nehezítő hatásait enyhítették különböző juttatásokkal. Ilyen volt például, hogy 2,1 milliárd forintos támogatást kaptak a vendéglátásban és a turizmusban érdekelt borászok, amikor ezek a szektorok teljesen leálltak. 

Tavaly 1,5 milliárd forintos gyorssegélyt kapott a szőlő-borágazat, amit kiegészített a zöldszüret és a lepárlás támogatása. „Jó hír, hogy idén már nem kell válságkezelő lépéseket tenni” – mondta Nagy István. A turizmus ugyanis ismét felfutott, a globális borkészleteket pedig némiképp apasztotta, hogy a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amikor a világ szőlőtermése elmaradt az átlagostól. A miniszter szerint

biztatóak az idei szüreti kilátásokat, de a háború okozta kihívásokkal számolni kell, ami további alkalmazkodást igényel a borpiaci szereplőktől.  

Azt is pozitívnak nevezte, hogy az uniós közös agrárpolitika (kap) jövőjéről szóló vitát a magyar érdekek megvédésével sikerült lezárni, így a támogatási keret 2027-ig biztosított. Az európai borászat hagyományit is megóvták a szőlőfajtákról szóló diskurzusban. A miniszter elmondta, hogy a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatására kiírt pályázat keretében eddig 23 milliárd forint támogatást nyújtottak. A forrásokat 2024-ig nemzeti támogatásból, azután pedig a magyar „kap stratégiai terv” alapján a közös agrárpolitika forrásaiból fizetik. A miniszter bejelentette azt is, hogy ősztől újra lehet pályázni a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására. 

Fontosak a nemzetközi borversenyek tapasztalatai és a külföldi szaktekintélyek véleménye, de a megújulás elképzelhetetlen a termelők nélkül 

– mondta a megnyitón Légli Ottó, a borversenyt szervező Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. Szerinte az egyik legnagyobb kihívás a termelőknek boraik pontos pozícionálása, amihez pedig szükség van a megfelelő érzékszervi bírálatra – mint amilyen a járvány miatti két év kihagyás után újra megrendezett Országos Borversenyen történik. 

A HNT 2023-as tervei között szerepel a kiemelt bormarketing aktivitás, aminek fontos eleme a minőségi megújulás, és a minőségi kiválasztás rendszerének kialakítása – mondta. Ehhez a termelőknél is szemléletváltásra van szükség.  A bormarketing alapot egyébként a termelők a Magyarországon előállított és forgalomba hozott borok utáni literenként 1 forintos befizetésekből, és az állam 70 százalékos hozzájárulásából töltik fel, ami évi egymilliárd forint körüli összeget jelent.