Bővült a takarmánygyártás, főleg az importban látszik az áremelkedés

Nem látszott meg tavaly a takarmánygyártás mennyiségén a gabona-alapanyag és a kiegészítők már akkor is jellemző drágulása: 2021-ben Magyarországon a keverőüzemekben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 3,4 százalékkal többet, mint az előző évben – olvasható ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

A külkereskedelmi adatai alapján a haszonállatok takarmányainak euróban meghatározott exportértéke 19 százalékkal, mennyisége pedig közel 17 százalékkal bővült 2021-ben a megelőző évhez képest. A KSH által közölt értékkel kapcsolatban az AKI kutatói megjegyezték, hogy a kategória nemcsak kész takarmányokat, hanem különféle készítményeket és komponenseket is tartalmaz. 

Itt már látszik az áremelkedés is, hiszen a tavalyi 122,9 millió eurós importérték a jelentős mennyiségi csökkenés ellenére is valamivel több mint 1 százalékkal meghaladta a 2020-ast. Az export három legnagyobb célpiaca Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel több mint 70 százaléka e három országba irányult. Az import legnagyobb mennyiségben Ausztriából, Ukrajnából és Hollandiából érkezett, a behozatal több mint 60 százaléka e három országból jött 2021-ben.

A gyártott keveréktakarmány 50,8 százalékát, 1,997 millió tonnát a baromfitakarmányok adták. A sertéstakarmány 1,382 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok pedig 432,9 ezer tonnával részesedtek a 2021. évi termelésből.

A gyártásban a legnagyobb részarányt kitevő baromfitakarmányokon belül visszaszorult a pulykatápok mennyisége, ami hű tükre annak, hogy 2021-ben a baromfiállományon belül egyedül a pulykalétszám csökkent. Az előállított brojlertáp mennyisége 10,5, a tojótápé 7,3, a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 12,4, illetve 12 százalékkal emelkedett 2021-ben, míg a pulykatápé 6,3 százalékkal kevesebb volt az előző évhez viszonyítva. 

 a szarvasmarhatáp mennyisége 1,2 százalékkal nőtt 2021-ben 2020-hoz képest. 

Folytatódott a takarmánygyártó cégek koncentrációja is. Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 34,5 százalékát (1,363 millió tonnát) 2021-ben. Az öt legnagyobb gyártó cég részesedése a teljes termelésből 2020-ban még 33,2, 2019-ben 31,3, 2018-ban pedig 31,2 százalék volt. Üzemegységekre vetítve az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem bocsátotta ki az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 21,2 százalékát, 839,4 ezer tonnát. 

A haszonállatok számára előállított 3,956 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,399 millió tonna gabonafélét, 548,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait, illetve 340,8 ezer tonna olajos magvat és származékát használták fel a gyártók Magyarországon 2021-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS (kukoricából készült szárított gabonatörköly) 95,1 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 128,7 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 19,1, illetve 26,3 ezer tonnát használtak fel. A szintén kukoricaalapú CGF és CGM takarmánycélú felhasználása az AKI kutatói szerint minden bizonnyal meghaladta a statisztikai felmérés során kapott 53,3 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről nem rendelkezünk információval. Zsírokból, olajokból 57,8 ezer tonnát, koncentrált fehérjehordozókból 9,8 ezer tonnát használtak fel a gyártáshoz. Az ásványi eredetű anyagokból 104,9 ezer tonnát használtak a takarmánygyártók, a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) pedig 113 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2021-ben.