Nem a biogazdálkodásban látják a jövőt a növénytermesztők

Magyarországon tavaly 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százaléka – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek a területnek az egytizede minősült átállás alattinak, a többi pedig már ökológiai művelés alatt állónak tekinthető. A szabályok szerint az átállási időszak a szántóföldek és a gyepek esetén két, míg ültetvénynél három egymást követő év.  

A KSH megemlíti, hogy először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek növekedése, ez azonban 2019 óta csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi évek területváltozásának oka részben a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete. Így erősen kétséges, hogy az ökoterületek aránya 2030-ra megközelíti az EU által ajánlott 25 százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61 százaléka rét és legelő volt, 31 százalékán pedig (91,3 ezer hektáron) szántóföldi növényeket termesztettek. 

Szántóföldön a biogazdálkodás keretében is főleg gabonát és zöldtakarmányt termesztettek, ezek aránya 39, illetve 32 százalék volt, míg a terület 19 százalékát ipari növények foglalták el. 

A bioültetvények területének 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka pedig szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2 százaléka állt ökológiai művelés alatt.

A gazdálkodók 2021-ben 171,33 ezer hektárra igényeltek ökológiai támogatást, amelynek szinte teljes egészére jóváhagyták a kifizetést. A beadott kérelmek alapján átlagosan 24,3 hektárra kértek dotációt. Az ökológiai támogatásban részesülő területek 56 százaléka állandó gyep, amit 32 százalékos részesedéssel a szabadföldi szántó követ, míg a jóval változatosabb gyümölcsös művelési ág a teljes terület 4,6, százalékát adja. 

A kérelmenkénti átlagos 24,3 hektárnyi területnagyság alakulásában meghatározó szerepet játszanak a nagyobb kiterjedésű gyep- és szántóterületek. Bár a gyümölcsfákat és -bokrokat magában foglaló művelési ág csupán közel 8 ezer hektárnyi területen részesül ökológiai támogatásban, ennek a teljes gyümölcsösterülethez viszonyított 9,4 százalékos aránya a második legnagyobb részesedésű támogatott kategóriát jelenti. Az első helyen a több mint 95 ezer hektáron művelt állandó biogyep áll, amely a teljes területéhez képest 13 százalékban organikus művelésű, támogatott területet jelent. Egy ökotámogatási kérelem a gyep esetén átlagosan 51 hektárra vonatkozó kifizetést jelent. A takarás nélküli szabadföldi szántó a második legnagyobb átlagos támogatott területnagyságú (egy kérelemre vetítve 19,8 hektár), azonban a teljes területéhez viszonyított aránya csupán 1,4 százalék.