Nem a biogazdálkodásban látják a jövőt a növénytermesztők

Jelenleg Magyarországon a mezőgazdasági terület kevesebb mint hat százalékát állították vagy állítják át ökológiai termelésre. Az európai uniós ajánlás szerint ennek 2030-ra el kellene érnie a 25 százalékot.

K. B. Z.

2022.09.15, 14:56

Frissítve: 2022.09.15, 14:57

Magyarországon tavaly 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százaléka – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek a területnek az egytizede minősült átállás alattinak, a többi pedig már ökológiai művelés alatt állónak tekinthető. A szabályok szerint az átállási időszak a szántóföldek és a gyepek esetén két, míg ültetvénynél három egymást követő év.

Homegrown,Red,Fresh,Tomato,In,A,Garden.,Red,Organic,Tomato, Homegrown Red Fresh Tomato In A Garden. Red organic tomato plant and fruit in the summer light. Bio garden with tomatoes. Homemade tomatoes grown in the garden. Homegrown Red Fresh Tomato In A Garden. Red organic tomato plant and fruit in the summer light. Bio garden with tomatoes. Homemade tomatoes grown in the garden. — Fotó: Shutterstock

A KSH megemlíti, hogy először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek növekedése, ez azonban 2019 óta csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi évek területváltozásának oka részben a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete. Így erősen kétséges, hogy az ökoterületek aránya 2030-ra megközelíti az EU által ajánlott 25 százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61 százaléka rét és legelő volt, 31 százalékán pedig (91,3 ezer hektáron) szántóföldi növényeket termesztettek.

Az utóbbi öt év során a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké ugyanilyen arányban nőtt.

Szántóföldön a biogazdálkodás keretében is főleg gabonát és zöldtakarmányt termesztettek, ezek aránya 39, illetve 32 százalék volt, míg a terület 19 százalékát ipari növények foglalták el.

A bioültetvények területének 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka pedig szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2 százaléka állt ökológiai művelés alatt.

A gazdálkodók 2021-ben 171,33 ezer hektárra igényeltek ökológiai támogatást, amelynek szinte teljes egészére jóváhagyták a kifizetést. A beadott kérelmek alapján átlagosan 24,3 hektárra kértek dotációt. Az ökológiai támogatásban részesülő területek 56 százaléka állandó gyep, amit 32 százalékos részesedéssel a szabadföldi szántó követ, míg a jóval változatosabb gyümölcsös művelési ág a teljes terület 4,6, százalékát adja.

A kérelmenkénti átlagos 24,3 hektárnyi területnagyság alakulásában meghatározó szerepet játszanak a nagyobb kiterjedésű gyep- és szántóterületek. Bár a gyümölcsfákat és -bokrokat magában foglaló művelési ág csupán közel 8 ezer hektárnyi területen részesül ökológiai támogatásban, ennek a teljes gyümölcsösterülethez viszonyított 9,4 százalékos aránya a második legnagyobb részesedésű támogatott kategóriát jelenti. Az első helyen a több mint 95 ezer hektáron művelt állandó biogyep áll, amely a teljes területéhez képest 13 százalékban organikus művelésű, támogatott területet jelent. Egy ökotámogatási kérelem a gyep esetén átlagosan 51 hektárra vonatkozó kifizetést jelent. A takarás nélküli szabadföldi szántó a második legnagyobb átlagos támogatott területnagyságú (egy kérelemre vetítve 19,8 hektár), azonban a teljes területéhez viszonyított aránya csupán 1,4 százalék.