késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Drágább lesz a bor, van, ahol még a szőlők is kiszáradtak
A Kunsági borvidéken gyakorlatilag véget ért a szüret, és bár az idei termésről még nincsenek pontos adatok, annyi szinte biztosra vehető, hogy a tavalyi – az aszály miatt már akkor is az átlagosnál alacsonyabb – termésnél kevesebb szőlőt szüretelhettek le a termelők. Az aszály jelentős mértékben visszavetette a termésmennyiséget, de az előzetes várakozásoknál kisebb a kiesés. Vannak ugyanakkor olyan területek, amelyeken gyakorlatilag nem volt termés, illetve egyes ültetvények teljesen kipusztultak. Elsősorban a korai fajtáknál és a fiatal, ennélfogva kevésbé mélyen gyökeredző tőkéknél volt nagyobb mértékű a terméskiesés.
A Kunsági borvidéken egyébként mintegy 20 ezer hektáron termelnek szőlőt, amelyből – mivel a terület egy részén olyan új telepítések vannak, amelyek még nem fordultak termőre – körülbelül 17 ezer hektárról szüreteltek idén szőlőt.
Az utóbbi évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtája, a bianca a termelők túlnyomó többségénél jól teljesített, és borvidéki szinten is felfelé vitte a termésátlagot. A borvidéki tradicionális minőségi fajták, mint a kékfrankos vagy a cserszegi fűszeres ugyanakkor nem csak gyengén teremtek, hanem a felvásárlási árukkal sem tudták kompenzálni a mennyiségi kiesést.
A cserszeginél például 100 forint körül alakult a kilogrammonkénti felvásárlási ár, a borvidéki elnök szerint azonban a szőlőtermelők 120-150 forintos árakkal kerülhették volna el a veszteséget.
A képet árnyalja, hogy azok a szőlősgazdák, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) – attól függően persze, hogy milyen felvásárlási árat tudtak elérni –, mérsékelhették veszteségeiket, illetve növelhették nyereségüket.
Mivel a Kunsági Magyarország legnagyobb borvidéke, amelyen belül vannak olyan területek, ahol nincsen borászat, az sem mindegy, hogy a közelbe vagy esetleg akár 80-90 kilométerre kell szállítani a megtermelt szőlőt
– mutatott rá egy újabb olyan tényezőre Frittmann János, amitől jelentősen függ egy-egy szőlőtermelő eredményessége. A minőségi borászatokkal integrációs kapcsolatban álló szőlősgazdák ugyanakkor jobb helyzetben voltak idén. A kékfrankos gyengébb szereplését a borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint az is okozhatta, hogy a jelenlegi időszakban a vörösborok iránt kisebb az érdeklődés, mint a korábbi években.
Nagy kérdés, hogy mennyire érinti majd a borfogyasztást a válság. Az bizonyosnak tűnik, hogy a borárakat emelni kell, a borászok megemelkedett input- és energiaköltségei, valamint az elmúlt hónapokban megnövekedett munkabérek miatt – mondta Frittmann János. Az eddigi válságok tapasztalata, hogy a borfogyasztás az átlagosnál kevésbé esett vissza, de ezt nem lehet kivetíteni a jelenlegi helyzetre, hiszen ez a válság is más, mint a korábbiak – tette hozzá.
Szerinte az a borászat, amelyiknek most nem sikerül árat emelnie, az elbúcsúzhat az eredményességétől, vagy veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.
Ezt a negatív jövőképet ellensúlyozhatja az esetleges mérsékeltebb fogyasztáscsökkenés mellett az is, hogy a kisebb termésveszteséget elszenvedő biancát vagy az alettát például az exportpiacokon különösebb gond nélkül lehet értékesíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.