Gyorsan drágulnak a borok, a villányi borászok emelték a legnagyobbat

Csaknem 12 százalékkal, 26 ezer forintra emelkedett a belföldön termelt és értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok hektoliterenkénti termelői értékesítési ára az idén január és szeptember között az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte legfrissebb piaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez némileg növekvő dinamikát jelent az első nyolchavi adatokhoz képest, amikor 10 százalékos volt az emelkedés mértéke. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ellenértéke mintegy 11 százalékkal – hektoliterenként 22 800 forintra – a vörös- és rozéboroké pedig hozzávetőleg 5 százalékkal, 28 ezer forint/hektoliterre nőtt. A dinamika ezekben a kategóriákban is hasonló: az első nyolc hónapban 7 és 4 százalékos volt a növekedés mértéke. 

Ennél mérsékeltebb volt az exportárak növekedése. A külföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ellenértéke csaknem 3 százalékkal, 27 800 forint/hektoliterre nőtt 2022 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára eközben – tartva az első nyolchavi ütemet – 6 százalékkal, 24 800 forintra emelkedett hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok ellenértéke nem változott számottevően, hektoliterenként 25 100 forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon a megfigyelt időszakban. Az első nyolchavi adatok utóbbi kategóriában még csökkenést mutattak.  

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül 

2021 első kilenc hónapjához viszonyítva. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem 11 százalékkal 50 300 forint/hektoliterre, a villányi boroké pedig hozzávetőleg 51 százalékkal 104 800 forint/hektoliterre növekedett a vizsgált időszakban.

A belföldön termelt és külföldön értékesített oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok értékesítési átlagára a belföldihez hasonlóan csaknem 17 százalékkal, hektónként 73 900 forintra nőtt 2022 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ellenértéke szintén a hazai áremelkedés ütemével megegyező mértékben, 11 százalékkal, hektoliterenként 57 300 forintra emelkedett. 

Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt az idén január és augusztus között eltelt időszakban. Mennyiségben és értékben is 28 százalékkal nőtt 2021 első nyolc hónapjához képest – idézte a KSH adatait az AKI. 

Továbbra is igaz azonban, hogy a külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát – 70 százalékát – a lédig borok tették ki, amelyek exportja 44 százalékkal, 528,7 ezer hektoliterre növekedett a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása eközben 2 százalékkal, 225,4 ezer hektoliterre csökkent, az átlagár növelésének köszönhetően azonban a kivitel értéke mintegy 14 százalékkal, 14,9 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 85 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. 

Eközben Magyarország borimportja is nőtt, a 2 százalékos bővülés 43 200 hektoliter importbort jelentett. A KSH adatai szerint a behozatal szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. Az értéknövekedés ugyanakkor nagyobb ütemű volt, mint a magyar palackos borok exportjánál: palackos és a lédig kiszerelésű italok behozatalának összértéke 25 százalékkal, 2,8 milliárd forintra emelkedett a vizsgált időszakban.