Van, ahol már kétmilliós átlagáron forognak a szántók

A 2020-ban mért 6,61 százalékos drágulás után átlagosan 8,5 százalékra gyorsult a termőföldek árának emelkedése, miközben a reálárak növekedése megegyezett a 2020-as 3,2 százalékkal. A Takarék Jelzálogbank által összeállított Takarék Termőföldindex értéke így a tavalyelőtti 247,5-es szintről 268,5-re emelkedett 2021-ben, a fogyasztói árindexszel korrigált érték pedig ennél mérsékeltebb növekedést mutatva 185,9-re nőtt az egy évvel korábbi 180,2-es szintről. 

A nagy áremelkedések közepette a szántók drágulásának üteme a 2019-ben és 2020-ban látott gyorsulás után némileg lassult, a tavalyelőtti 6,8-ről 6,5 százalékra. Az ebben a művelési módban értékesített földek hektáronkénti ára 2021-ben átlagosan 1,81 millió forint volt, 110 ezer forinttal több, mint 2020-ban. 

A földterületek ára 2010 óta felívelőben van, 2021-re még a legalacsonyabb növekedést mutató Közép-Magyarországon is több mint kétszeresükre nőttek a szántóárak, de Észak-Magyarországon például több mint három és félszeresére emelkedett az átlagár. Tavaly a legdrágábban Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon cseréltek gazdát a szántóterületek: átlagosan 2,07 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. Majdnem elérték a hektáronkénti kétmillió forintos árat a Dél-Alföldön (1,98 millió forint) és az Észak-Alföldön (1,95 millió) is, és nem sokkal kevesebbet kellett fizetni értük a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon sem: 1,85, illetve 1,81 millió forintot. Az átlagot Észak-Magyarország húzta le, itt hektáronként átlagosan 1,21 millió forintért lehetett szántóhoz jutni.

A szántók kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben, a legnagyobb, 15,5 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek esetében. Valamivel 10 százalék feletti növekedés volt tapasztalható a szőlők árában (10,3 százalék) is, noha az előző két évben még csökkent a hektáronkénti ár. A gyümölcsösök ára 9, a gyepek, rétek és legelők ára pedig 8,8 százalékkal emelkedett a tavalyelőtti adatokhoz képest.

A legtöbbet a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni tavaly: hektáronként 2,02, valamint 1,89 millió forintot, a szántóföldek a már említett 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát hektáronként, míg az erdők és a fásított területek, illetve a gyepek, rétek és legelők 1,16 és 1,12 millió forintos átlagáron keltek el.

A legkisebb áremelkedés a szőlők esetében következett be: valamivel több, mint duplájukra nőttek az árak 11 év alatt. 

Az elemzés szerint, mint látszik, az előző évek lendületvesztése után újból erőre kapott a 2010 óta tartó felívelés a termőföldpiacon. A termőföldek ára a tulajdonszerzés 2014-es szigorítása óta 81,6 százalékkal nőtt, a 2010 óta tartó bővülő szakaszban pedig nominálisan 189,7, reálértéken pedig 119,3 százalékkal emelkedett. Az erősödést több tényező is támogathatta, köztük a növénytermesztési, kertészeti termékek kibocsátásának növekedése, a nettó vállalkozói jövedelmek emelkedése és az elérhető támogatások bővülése. Tavaly ugyanis átlagosan 36 százalékkal több terményt takarítottak be egyhektárnyi területről, mint 2010-ben, míg a nettó vállalkozói jövedelmek 130 százalékkal nőttek 11 év alatt. A támogatások pedig 355 milliárd forintról 469 milliárdra bővültek a vizsgált időszakban.