Kiváltható lenne a műtrágya-felhasználás legalább fele

A 2021–22-es szántóföldi szezonban a kalászosok termelésének önköltsége hektáronként 430–470 ezer forint körül alakult, ez a jelenlegi szezonban már 660–700 ezer forint lesz – mondta egy konferencián Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Ez a hatalmas emelkedés pedig rákényszeríti a gazdálkodókat költségeik sokkal erőteljesebb ellenőrzésére. A termelők nyilván annak keresnek alternatívákat, ami drága. Ilyen a műtrágya, aminek a beszerzése nagy költséggé vált – ezért most sokan gondolkodnak azon, milyen lehetőségeik vannak a helyettesítésére. Petőházi Tamás szerint már vannak olyan megoldások, amelyek a növényeknek is jót tesznek, ráadásul javítják is a talajok minőségét. A termelőkre ránehezedik a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások súlya, de tudni kell, hogy a mezőgazdászok eddig környezettudatosak voltak, csak most ezt már le is kell papírozni, hogy megkapják a támogatást – mondta a GOSZ-elnök.

Az elmúlt 50–100 évben a talajaink szervesanyag- és mikroelem-tartalma drámaian csökkent, ami pedig már az élelmiszerekben is megjelenik – mondta Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke. A zöldségek és gyümölcsök tápértéke a 30 évvel ezelőttinek már a töredéke, és mivel a nemesítési eljárások is a nagyobb termésmennyiséget célozzák, csak tovább fog csökkenni. Szimpla műtrágyahasználattal a talajok tápanyagtartalma tovább csökken, ráadásul ebből a szempontból a precíziós műtrágya-kijuttatás is zsákutca, mert csupán költséghatékonyabb a hagyományos eljárásnál, de nem szolgálja a talajok termőképességének visszaállítását, illetve nem akadályozza meg a talajvízszint további süllyedését. A huminsavak javíthatnak a helyzeten – mondta Csicsor János, aki szerint ezeket az egyébként 70-80-féle ásványi anyagot tartalmazó anyagokat érdemes csökkentett műtrágya-dózissal együtt kijuttatni a földekre. 

Elsikkadt a talajjavítás

A talajjavításnak Magyarországon komoly hagyományai vannak, az 1960-as években évi 100 ezer hektáron történt ilyen beavatkozás, mára viszont ez elsikkadt, és már a KSH sem tartja nyilván a talajjavító anyagok felhasználását – hívta fel a figyelmet Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke. Pedig egy ilyen, az alginit már éppen 50 éve ismernek, akkor fedezték fel ugyanis az elhalt algák maradványából kialakult kőzetet. A Kárpát-medencén kívül nem találtak ilyen anyagot – tette hozzá. Jelenleg hat alginit-bánya termel, vagyis van igény rá, de szerinte jóval többet is felhasználhatnának a gazdálkodók. Az alginit jó vízmegkötő-képeségével sokat javíthat a növények vízellátásán, mintegy hatvan mikro- és makroelemet és ásványi anyagokat tartalmaz. A biogazdálkodók már felfigyeltek erre az anyagra, és Solti Gábor szerint a mezőgazdaságban is nagy területen lehetne műtrágyával keverve kijuttatani.

A termőföld tápanyagellátását a légköri nitrogén megkötésére alkalmas baktériumokat tartalmazó készítményekkel is lehet javítani – mondta Juhos Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) agrárkörnyezettani tanszékének adjunktusa, talajtani szakmérnök Agrárkörnyezettani Tanszék (MATE). Ugyan nehéz felmérni, hogy mennyi nitrogén megkötésére képesek, emellett a talajoltó baktériumkészítmények alkalmasak a tartaléktápanyagok feltárására is, kijuttatási költségük alacsonyabb, mint a műtrágyáé. 

Alacsonyabb költséggel több termés

A baktériumkészítmények a tápanyagfeltárással a kijuttatott műtrágya hasznosulását is javítják. Erre nagy szükség is van, hiszen például egy foszfor-műtrágya hatóanyagának 50–70 százaléka tartósan megkötődik a talajban – tette hozzá Futó Zoltán, a MATE szarvasi Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője​​​​​. Az élő kultúrákat tartalmazó készítmények alkalmazása, több év alatt javítják a talajszerkezetet és növelik a humusztartalmat. Nem mellesleg a talaj szerkezetének javulása üzemanyag-megtakarítás révén olcsóbbá is teszi a gazdálkodást, ugyanis a műveléshez 10-15 százalékkal kisebb vonóerőre van szükség. 

Fontos az is, hogy ezeknek a készítményeknek a használata pozitív növényi reakciókat vált ki. A 2022-es év szemléletes példa a szárazságstresszre: a kalászosok már tartós vízhiánnyal mentek bele a tavaszba, a növény ilyenkor megpróbál túlélni, amiben a rendelkezésre álló tápanyagok és a jó talajszerkezet is segíti. Szarvason az elmúlt három évben összejött egyévnyi csapadékhiány, de az a sokéves tapasztalat nem tört meg, hogy a talajjavító készítmények 15-20 százalékot hozzátesznek a termésátlaghoz. Futó Zoltán szerint a felhasznált műtrágya legalább 50 százaléka már rövidtávon is kiváltható lenne, de a hosszú távú előnye ezek használatának a talaj szerkezetének javulása.

A tavalyi első kilenc havi adatok komoly mennyiségi visszaesést mutattak a műtrágyapiacon: a forgalmazók által az agrártermelőknek értékesített mennyiség 31,4 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, amikor már szintén volt némi visszaesés. A műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak, így nem csoda, ha sokan a kiváltásukon gondolkodnak.

A műtrágyahasználat csökkentése várhatóan attól függetlenül is termelői trend lesz, hogy uniós elvárás is, illetve elképzelhető az árak csökkenése is. Bige László, a péti Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa arról beszélt az ATV-nek, hogy csökken a gáz ára és olcsóbb lett a műtrágya is, a péti gyár pedig a leállás után tavaly november elejétől csúcson termel.