Az utóbbi években fejenként 30 kilogrammra emelkedett a magyarországi sertéshúsfogyasztás, és talán a további emelkedésre is számíthatunk – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára az idén már negyedik alkalommal meghirdetett mangalicahús-fogyasztást népszerűsítő kampány nyitó sajtótájékoztatóján. A fogyasztás további bővülésével kapcsolatos bizonytalanságot a változó gazdasági környezet magyarázza, nehéz jóslásokba bocsátkozni – mondta.
Európa-szerte néhány százalékkal csökkent a sertéskibocsátás, és a magyar sertéspiac belesimul ebbe, vagyis itthon sem volt ennél drasztikusabb a csökkenés. Az export-importban a korábbiakhoz hasonló számokat produkál az ágazat, tehát nem történt visszafordíthatatlan változás a magyarországi sertéságazatban. Ezt erősíti, hogy a fogyasztás még a magasabb árszinten is stabil – tette hozzá. A helyettes államtitkár szerint a piaci stabilizációhoz hozzájárult, hogy az agrárkormányzat tavaly rendkívüli kocatámogatást hirdetett meg, megemelte az állatjóléti támogatást, valamint a kormány bevezette a hitelmoratóriumot és a kamatstopot, idén pedig az őshonos állatok megőrzése címén is pályázhattak támogatásra a mangalicatartók.
Állattartók kaphatnak pluszmilliárdokatTöbb mint 4,3, illetve 2 milliárd forint támogatást igényelhetnek a baromfi- és a kocatartók megnövekedett termelési költségeik ellentételezéseire. |
A hazai mangalicaágazat 60 ezer egyedet bocsát ki évente, amelynek egy része exportra megy, így a magyar mangalicahús-fogyasztás csupán néhány dekagramm évente – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy
a mangalicaszektor jelentősége, mint prémium élelmiszer-előállító és magas hozzáadott értéket termelő ágazat, ennél jóval nagyobb.
A mangalicatenyésztőket is megviselték az elmúlt időszak történései, amit jelez az is, hogy jelenleg 8700 darabos a kocaállomány, amely jobb években tízezer darabos. Optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy volt ennél alacsonyabb is azt állomány, de az elmúlt hónapokban növekedésnek indult.
A tízezer mangalicakoca 200 családi gazdaságban található, a tenyésztők nagy része háztól értékesíti a húst, az állatok többségét maguk dolgozzák fel, de szállítanak feldolgozóknak is. Tóth Péter a legjelentősebbnek a Spanyolországba irányuló sonkaexportot nevezte, de a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy
az utóbbi években romániai éttermek is növekvő mennyiségben vásárolnak magyar mangalicát,
valamint az EU több tagállamába is felfutóban van az export. Jelentős piaca van a mangalicának a Távol-Keleten is, ezt azonban az afrikai sertéspestis miatti korlátozások visszavetették. Tóth Péter szerint ennek nagy részét visszaszereztük, és hamarosan indulnak a szállítmányok Japánba is, amely nemrégiben szüntette meg a korlátozásokat. A válságok idején kettészakad a piac, és a prémiumtermékek iránti érdeklődés megmaradására van esély – jelezte, hogy szerinte a mangalicahús iránt nem csökken az érdeklődés.
Magas hozzáadott értékű, exportképes terméket állít elő a mangalicaágazat, ami sikertörténetnek nevezhető – mondta Giczi Gergely, az Agrár Marketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese. A kampány részeként leginkább a mangalica kiemelkedő beltartalmi értékeire hívják fel a figyelmet, hiszen magas a B-vitamin-tartalma, cinket, magnéziumot és vasat tartalmaz, valamint rendkívül kedvező a zsírsavösszetétele is. A most kezdődött kéthetes intenzív kampányt húshagyó keddig folytatják, hogy ne zavarja meg a böjti időszakot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.