Az ukrán import tartós maradhat, de a kukorica ára hamarabb emelkedhet, mint a búzáé

Az már látszik, hogy az őszi kalászosgabonák területe nagymértékben növekedett, és az is előre jelezhető, hogy kukoricáé csökken – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Abban viszont bizonytalanok a szakértők, hogy ez a termőterület-csökkenés milyen mértékű lesz. Azt azért valószínűsítik a VSZT-nél, hogy nem fogja elérni azt a mértéket, amelyen tavaly gyakorlatilag megsemmisült, vagyis a 240 ezer hektárt. Az is bizonyos azonban, hogy a napraforgó-terület idén növekedni fog – tette hozzá.

Kérdés, hogy a termelők a kisebb területen milyen tenyészidejű kukoricák mellett döntenek. A tavalyi év előtt az volt a trend, hogy a „300-as FAO-számú kukoricák vége, a 400-as eleje” iránt volt a legerősebb kereslet, de az elmúlt évi aszály sok mindent megzavart. A FAO-szám a kukorica tenyészidejét jelzi, minél alacsonyabb, a vetéstől a betakarításig eltelt idő annál rövidebb. Az is fontos összefüggés, hogy 

Itthon a déli területeken 500-as FAO-számú kukoricákat is termelnek, illetve silóként használják – de az utóbbi jelentősége nem túl nagy. 

A fajtakísérletek azt mutatták, hogy a tavalyi aszály éppen a 300-as és 400-as FAO-számú hibrideket „találta el”, ezeknek volt éppen akkor a virágzási periódusuk, amikor rendkívüli hősokk érte a növényeket – mondta a VSZT ügyvezető igazgatója. A 200-as és 500-as hibridek termésátlaga viszont kevésbé csökkent az aszály hatására, ami tavaly azt jelentette, hogy a magasabb FAO-számú hibridekkel dolgozók jobban jártak. Az időjárás is jobban kedvezett a déli-délnyugati vármegyéknek: az országos átlag tavaly hektáronként 3,4 tonna volt, de Zala, Vas és Somogy jóval efelett teljesített, 7,6, 6, illetve 5,7 tonnával, de Baranyában is 4,6 tonnás volt az átlag.

Ha egy országban egyik évről a másikra megnégyszereződik valamiből az import, miután már az előző évben is több mint három és félszeresére nőtt, akkor az a szektor újratervezést igényel. Márpedig a takarmánykukoricával ez történt – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Szerinte az időjárási anomáliák gyakoriságának és nagyságának növekedésével a kukorica tenyészideje központi szerepet kap, és bár a gáz ára most visszament, a gazdák óvatosak, ezért a szakértő szerint várhatóan növekszik a rövid tenyészidejűek aránya.

A kukorica piaci helyzetét nagyban meghatározza az ukrán mezőgazdaság helyzete – mondta a szakértő. Ennek nemzetgazdasági jelentősége ugyan növekszik, de teljesítménye rohamosan romlik: 

Ráadásul csak most végeztek a tavalyi termés betakarításával, így a tavaszi munkák csúsznak, illetve elmaradoznak. Nagy kérdés, mi lesz a gabonafolyosóval, amellyel kapcsolatban az a hír, hogy folynak a tárgyalások, de Oroszország egyre határozottabban áll ellen az új megállapodás megkötésének. A jelenlegi megállapodás március 18-án lejár, az ukránok próbálják gyorsítani, az oroszok lassítani a hajók mozgását, így fele annyi hajó tud kifutni, mint tervezték.

Ha Oroszország keresztbe fekszik a megállapodásnak, akkor az ukrajnai kukorica a szárazföldi csatornákon fog exportra kerülni. Ez keskenyebb és drágább a tengerinél, és az időzítés sem mindegy. A világpiacon éppen helyet cserél a kifutó brazil és az amerikai kukorica, így a meghatározó importőr EU még inkább támaszkodik majd az ukrajnai árura. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) márciusi előrejelzésében lefelé módosította a kukorica várható termését és világpiaci forgalmát egyaránt: 148 millió tonnás termésre és 1157 millió tonnás felhasználásra számít, így a készletek csökkennek. 

Fórián Zoltán szerint az ukrajnai kukorica tartósan jelen lesz piacunkon, mégpedig nyomott áron, ami nem tesz jót az egyébként még mindig erős termelési kedvnek. Ez jókora termőterület-csökkenést jelent, és a drága inputok, esetleg az időjárás vagy az alacsony árak miatt sokan fognak veszteséget termelni. A szakértő ugyanakkor azt is várja, hogy