Lázba hozták a precíziós gépek a gazdákat

A mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalmában született 2021-es, 304,6 milliárd forintos rekord után 2022-ben is kiugró mértékben nőtt az agrárgép- és alkatrészvásárlásokra fordított összeg, és elérte a 465 milliárd forintot – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. Ezen belül az új mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlására 385 milliárd forintot költöttek az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások, ami 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. A gazdálkodók 80 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ez pedig 12 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az AKI szerint a legmodernebb technológiákra a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei, valamint az előttünk álló környezeti, illetve klimatikus kihívások miatt van szükség.

A mezőgazdasági géppiac soha nem látott mértékű bővülésében – a jelentős áremelkedésen túl – nagy szerepe van a precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázatnak. Számottevően nőtt a kereslet a precíziós gazdálkodás erőgépei, például a traktorok, kombájnok, permetezők, valamint a terv szerinti kijuttatásra képes munkaeszközök iránt. A Vidékfejlesztési Program keretében tavaly júliusban meghirdetett, precíziós gazdálkodást támogató felhívásra az agrártárca adatai szerint 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók. A kifejezetten gépek, eszközök beszerzését célzó felhívások mellett az elmúlt években meghirdetett beruházási jellegű pályázatok is lehetőséget adtak támogatott gépbeszerzésre.

Némileg koncentrálódott az agrárgép-forgalmazók piaca: az értékesítések 71 százalékát tíz szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 56 százaléka. Ezek alapján tavaly az első tíz cég részesedése 1, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 2 százalékponttal nőtt az előző évhez képest.

A teljes értékesítésben a traktorok 36, a gabonakombájnok pedig 13 százalékos részarányt képviseltek. Traktorokból tavaly az előző évhez képest 809-cel többet, azaz 4192-t vásároltak. Közöttük a legnagyobb részarányuk a 101–140 lóerős, valamint az 50–100 lóerős kategóriának volt 26, illetve 24 százalékkal, ezekből a traktorokból összességében 22 százalékkal nőtt az eladás. A következő két teljesítménykategóriában is jelentősen – 36 és 28 százalékkal – bővült a kereslet, míg a 260 lóerő fölötti traktorok értékesített mennyisége 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. 

Jelentősen bővült tavaly a gabonakombájnpiac is, 403 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 50 milliárd forint értékben, míg 2021-ben 252-t értékesítettek 26 milliárd forint értékben. A kukorica vetésterületének visszaszorulása szinkronban van azzal is, hogy a kombájnokhoz 18 százalékkal kevesebb kukoricabetakarító adaptert vásároltak a gazdálkodók. Napraforgó-betakarító adapterekből viszont 23 százalékkal nőtt az értékesítés.

Élénkült a mezőgazdasági munkagéppiac is, de azon belül az 5930-cal a legnagyobb darabszámban eladott talajművelő gépek iránti kereslet 2 százalékkal mérséklődött. 

tápanyag-kijuttató gépekből 16, vetőgépekből 24 százalékkal múlta felül a kereslet az egy évvel korábbit. Az öntözőgépek eladása is jóval meghaladta a 2021-es szintet, 2022-ben 12,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban ez az érték 9,7 milliárd forint volt.