Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség- és gyümölcstermesztésben – emelte ki előadásában Nagy István agrárminiszter a 8. Zsendülés Kertészeti Konferencián, Szegeden.
A mögöttünk hagyott két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus-járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Hozzátette azt is, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői, éppen ezért
az előttünk álló időszak egyik legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, amely meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga.
A miniszter szerint egy átfogó stratégia kialakítására lenne szükség, hiszen a források most rendelkezésre állnak.
A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán elmondta, hogy az válasz lehet az energiaválságra, és éppen emiatt a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást.
Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-ig van lehetőség – húzta alá.
Az agrárminiszter véleménye szerint kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele. Az agrártárca álláspontja az, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség.
Nagy István szerint meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt.
A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023–2027-es Közös agrárpolitika stratégiai terv elnevezésű agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrárökológiai program indulása jókora feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak.
A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek.
Nagy István örömtelinek tartja, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítség. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra, és legyenek nyertesei az új rendszernek.
Nagy István: a kétes eredetű ukrán gabonával megbénították a belföldi kereskedelmetNem áthalad az országon, hanem itt ragad az ukrán gabona, ami leállította a belpiaci gabonakereskedelmet, és letörte az árakat. A piacon megjelentek a nepperek is, az általuk behozott, kétes eredetű gabona pedig élelmiszer-biztonsági kockázat, amelytől meg kell védeni a magyar fogyasztókat – mondta a Mediaworks központi szerkesztőségének adott interjújában Nagy István agrárminiszter. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.