Európa minden évben kukoricaimportra szorul, mégpedig tízmillió tonnát meghaladó, de akár húszmillió tonnát is elérő mennyiségben, mivel nincs a felhasználásnak megfelelő mennyiségű belső termés – vezette fel a kontinentális kukoricapiaci alaphelyzetet Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a cég sajtóbeszélgetésén. A termény 70 százalékát takarmányként hasznosítják, a többi az egyéb ipari felhasználáshoz, zömében etanol-, izocukor- és keményítőgyártáshoz szükséges. A tavalyi évet tetézte a szárazság, amely Magyarországon különösen súlyos volt, ráadásul az elmúlt évi termés minősége is kifogásolható az aflatoxin miatt.
A toxinprobléma érzékeltetésére elmondta, hogy a Hungranának az őszi hónapokban ezertonnás nagyságrendben kellett takarmánytól megszabadulnia a hulladékégetőben, mert toxinos lett. Mivel az aflatoxin nem homogén módon helyezkedik el egy-egy kukoricatételben, sokszor hiába vizsgálták be a szabványnak megfelelően a szállítmányt, fertőzött áru így is bekerült a feldolgozóba, egy-egy góc pedig tovább képes fertőzni. A gombatoxin aztán a feldolgozáskor a takarmányban homogenizálódik, tönkretéve a teljes mennyiséget.
A toxinos kukoricától – amely az óvatos becslések szerint is százezer tonnás nagyságrendben van jelen a raktárakban – sajnos nem sikerült megszabadulni, az ipari feldolgozásra ugyanis jóval hamarabb fel kellett volna készülni.
Ha az új termésig sem születik megoldás, félő, hogy a termelők között lesz, aki összekeveri majd az egészséges áruját a fertőzöttel, aminek az a kockázata, hogy a magyar kukorica kiszorul az exportpiacokról.
Ebben a helyzetben érkezett a magyar piacra az ukrán import, ami – ahogyan a vezérigazgató fogalmazott – a Hungranát konkrétan megmentette, és annak köszönhetően tudtak dolgozni. A társaságnál tavaly áprilisban kezdődött az ukrán importprogram, és az azt követő fél évben a magyar állam aktívan segédkezett az import növelésében, hiszen nem volt elég kukorica itthon. Növelték az átrakó kapacitást, egyszerűsítették az adminisztrációt. Sok termelő a szeptember–októberi, 130–135 ezer forintos tonnánkénti áron sem adta el a terményt, további drágulásban bízva, a nemzetközi piacokon azonban elkezdődött a gabonaárak lejtmenete.
A kukoricahiány miatt a takarmánykeverők és a feldolgozóipar kukoricafelhasználása egyaránt csökkent, a Hungrana például januártól átmenetileg nem gyárt bioetanolt.
Reményeik szerint a második fél évtől újraindítják a gyártást.
Tovább zavarja a kukoricapiacot a tisztázatlan jogi helyzet: elvileg és az uniós, valamint a hazai jogszabály szerint a május 2. előtt kötött szerződések alapján érkező árunak be kellene jönnie, de mégsem engedik be az ilyen tételeket a határon. Mivel az ukránok tudják, hogy mi történik az országhatáron, már föl sem adják az ilyen tételeket, hogy ne foglalják velük a vagonokat.
Ebből komoly nemzetközi perek lesznek, a Hungranát körülbelül húszmillió eurónyi kötbérrel támadták meg
– mondta.
Bár a magyar gazdálkodók az ukrán importnak tulajdonították az árcsökkenést, az azonban annak tudható be, hogy nagyon jó kukoricatermést várnak a világon, és ez vonatkozik a búzára és az árpára is. Dél-Európában ugyan aszály van, de ezek a regionális hírek a világból érkező optimista termésbecslések miatt nem tudják emelkedésbe fordítani az árakat. A mai piaci helyzetet jól jellemzi, hogy Egyiptom egy tenderen 680 ezer tonna búzát vásárolt, a leszállított áru ára pedig Magyarországra visszaszámolva – azaz az innen történő szállítás költségeivel kalkulálva – tonnánként 70 ezer forintra jött ki. Ez történt két hete, azóta némileg lejjebb mentek az árak – tette hozzá.
Itthon most a tavalyitól lényegesen eltérő az időjárási helyzet, eddig túlnyomó részben megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak a földek. Megfigyelhető az is, hogy „kerülnek elő” kukoricatételek, amelyek mindegyike 2021-es, és az áru tulajdonosai szerint garantáltan toxinmentes. Az utóbbira ugyan általában nincs vizsgálati eredmény, itt a vevőnek meg kellene elégednie azzal az információval, hogy nem a tavalyi toxinos év terméséről van szó. Reng Zoltán szerint a következő három-négy hónapban sok áru bent marad a hazai raktárakban, mert nincs kereslet a magyar kukoricára. A helyzet a termelők szempontjából egy-két hónap múlva csak rosszabb lesz, hiszen akkor már jön az az idei árpa- és búzatermés.
Importstop ide vagy oda, mélyben a gabonaárakKözben pedig a kukoricakészletek fogyása miatt aggódnak a takarmánykeverők. |
A kereslet visszaesése a feldolgozókat is sújtja: minden termékből 10–30 százalékkal kevesebb fogy, minden piacukon érzik a visszaesést. Ez az év tehát a termelőknek és a feldolgozóknak is nehéz lesz, nem várható ugyanis, hogy a jelenlegi és a következő egy-két hónapban várható nehéz piaci helyzet az év második felében jobbra fordul. Erre talán jövőre, jó esetben az első negyedévben már van esély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.