Továbbra is nagyon kevés halat eszünk, messze a világátlag fele alatt

A nyilvántartott 30,042 ezer hektár halastóból 25,514 hektár üzemelt 2022-ben, ami a korábbi évek 90 százalékos üzemelési arányához képest 5 százalékpontos csökkenés – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati jelentéséből. A tófelület kétharmadán termeltek étkezési halat, 21,6 százalékán növendékhalat állítottak elő, 7,8 százalékát pedig ivadéknevelésre hasznosították. Az AKI adatai szerint tavaly 109 hektáron végeztek tófelújítást, ami a 2021-es évi 97 hektárhoz képest 12 százalékos emelkedés.

A kutatók kitérnek arra, hogy a halászati ágazat 2022-ben az aszály, az orosz–ukrán háború és a megnövekedett energiaárak miatt nehéz helyzetbe került. Mint megjegyezték, ezeket tetézte, hogy október 15-től 15,6 százalékkal emelkedtek az útdíjak, aminek a költségeit a gazdálkodók nehezen tudták érvényesíteni a karácsonyi halárban.

Az Észak-Alföldön száradt ki a legtöbb halastó

Az aszály hatásait súlyosbította, hogy már 2021-ben is csapadékszegény volt az időjárás, tavaly pedig rendkívüli vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban: egyes helyeken 1-1,5 méterrel alacsonyabb volt a vízszint a szükségesnél, ezekbe a tavakba pedig nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, sőt néha arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák. A vízhiány leginkább azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzáró gátas tógazdaságokat sújtotta, ahol patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtő területen nem esett elég csapadék. Ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra. 

A kedvezőtlen körülmények és a felületcsökkenés ismeretében nem meglepő, hogy tavaly a magyarországi tógazdasági haltermelés az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb, 20 816 tonna volt. Regionális szinten azonban nagyok voltak az eltérések: az Észak-Alföldön például 14 százalékos termeléscsökkenést mutattak ki. 

A hazai tavihal-termelés pontycentrikus, a tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 81,6 százalékát az étkezési ponty adja, évente jellemzően 11-12 ezer tonnát. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,2 százalékát adta 2022-ben. A megtermelt étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2022-ben 238,4 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 10,5 százalékos csökkenés. 

Hódít az afrikai harcsa

A tógazdasági halászattal ellentétben az intenzív üzemi haltermelés – amely az átfolyó vizes és a recirkulációs, medencés haltermelő rendszereket, valamint a ketreces haltermelést takarja – bővülni tudott, a 2021-eshez képest 9 százalékkal. Ezekben az üzemekben 6174 tonna halat állítottak elő, amiből az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt. Az utóbbi az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett, és az AKI adatai szerint a 2021-es mennyiséget 11 százalékkal haladta meg, ami az afrikai harcsa termelésbővülésének tudható be. Az intenzív termelés 94 százalékát 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezenkívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve pisztrángot is termeltek.

Halfogyasztás: még a világátlag fele is csak álom

A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma erőteljesen bővült tavaly, ami jórészt az import következménye. A termékcsoport kivitelének értéke 9 milliárd, behozataláé 54,5 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom passzívuma pedig 2021-hez képest 10,1 milliárd forinttal, 45,6 milliárd forintra emelkedett. A halak és halászati termékek exportmennyisége 2022-ben 5,5 ezer tonnát, importmennyisége 30,2 ezer tonnát ért el, így az exportvolumen mintegy 9 százalékkal csökkent, míg az importmennyiség 1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 

A világátlag ugyanabban az évben 20,1 kiló volt. A magyarországi halfogyasztásra jellemző, hogy 79 százaléka importból származik.