Az ukrán dömping mellett az uniós tervek is bizonytalanná teszik a gabonapiacot

Alapvetően határozza meg ebben a szezonban a gabona-világpiacot, hogy Oroszország felmondta az ukrán gabona fekete-tengeri kikötőkből történő biztonságos elszállítását lehetővé tevő megállapodást. Ez egyértelmű jele annak, hogy Oroszország erőfeszítéseket tesz Ukrajna élelmiszerexportjának akadályozására – hívják fel a figyelmet gabonapiaci szakértők. Ennek a lépésnek hatása van az ukrán gazdálkodókra, akik attól tartanak, hogy gabonájuk nem jut el a külföldi felvásárlókhoz, ezért a következő szezonban kevesebbet vetnek. Ez növeli a globális készletek miatti aggodalmakat, nem is alaptalanul, hiszen Ukrajna még a 2022–2023-as szezonban is – az orosz invázió első teljes évében – a hatodik legnagyobb búzaszállító, a kukoricából pedig a harmadik. Oroszország és Ukrajna egyébként együtt mintegy 110-120 millió tonna búzát termel, vagyis a világ összes termelésének hetedét-nyolcadát adják, az összes exportban viszont normál viszonyok között ennél nagyobb arányban, 25 százalékkal vették ki a részüket.

Mivel Ukrajna fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vette, szakértők szerint Ukrajnának nagymértékben támaszkodnia kell a Duna menti kikötőkre, hogy eljuttathassa a gabonát a szomszédos Romániába – hívta fel a figyelmet a BBC. A közelmúltban több támadás is történt Odessza ellen, de a jelek szerint ezek nem zavarták meg a gabonakereskedelmet. Ettől délebbre, vagyis azokon a területeken, ahol Ukrajna más, a Fekete-tengert megkerülő exportútvonalakat használ, a károk nagyobbak. A dunai kikötők megnövekedett kockázata miatt a kereskedők mérlegelik a fennmaradó ukrajnai gabonaexport-útvonalak életképességét. Vannak olyan szárazföldi utak, ahol teherautóval vagy vasúton szállíthatják a gabonát, de a szakértők szerint ez nem lenne gyors és olcsó sem. 

Az előző szezonban Magyarországra nagy mennyiségű ukrán gabona érkezett, jelentős piaci feszültségeket keltve azzal, hogy az eredetileg zömében tranzitáruként érkező gabona „bentragadt” a magyar piacon. Szakértők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák vizsgálata során már több toxin- és GMO-szennyeződést is észleltek. (Fontos tényező, hogy Ukrajnában nem tiltott a GMO-k használata.) Ráadásul nemcsak a feldolgozatlan gabonatermékek, hanem a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztnél is felmerült a gyenge minőség gyanúja.

Ebben a gabonapiaci alaphelyzetben döntött az Európai Bizottság úgy, hogy enyhíteni igyekszik a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó korlátozásokat. A brüsszeli testület javaslata, amely szerint a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó jelenlegi korlátozásokat enyhíteni szükséges, felkavarta az EU biogazdálkodásban érdekelt országait és gazdálkodóit. 

A szennyezésveszélytől tartanak a biotermesztők

A terv szerint a bizottság lehetővé kívánja tenni a növény meglévő DNS-ével történő génszerkesztést, hogy elkerülje az engedélyezésre, a címkézésre és a megfigyelésre meghatározott szigorú korlátozásokat, amelyek azokra a növényekre vonatkoznak, amelyeket más organizmusból (géntechnológiával módosított szervezetekből vagy GMO-kból) származó génekkel módosítottak. 

Bár ezekből az új genomikai technikákból származó termékek nem viselhetik majd a „bio” címkét, sokak szerint attól lehet tartani, hogy az új szabályok értelmében még a biotermékek is „szennyeződhetnek”. Ez akkor fordulhat elő, ha génmódosított növényeket ültetnek bionövények mellé, vagy az állatállományt véletlenül etetik velük. Magyarország, Ausztria és Szlovénia némi vonakodásnak adott hangot. Néhány törvényhozó és környezetvédelmi csoport ellenzi a „GMO-deregulációt”. Szisztematikus kockázatelemzést, kötelező címkézést, valamint az ilyen termékek kimutatására és nyomon követésére szolgáló eszközöket követelnek. A Bio Austria, amely Európa legnagyobb ökológiai gazdálkodói hálózataként írja le magát, a bizottság javaslatát úgy ítélte meg, mint „meghajlást a géntechnológiai és vetőmagcégek előtt, és… hatalmas visszalépést jelent az élelmiszerek átláthatósága terén”. 

Versenyben a klímaváltozással

Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a technológia segítsen táplálni bolygónkat, vagyis ez vezérelte a génszerkesztéssel kapcsolatos javaslata meghozatalakor. Az ukrajnai háború okozta fennakadások fokozzák a globális betakarítással kapcsolatos drámai bizonytalanságokat. E veszélyek közepette az európai tudományos közösség és a mezőgazdasági termelési lánc érintettjei lélegzet-visszafojtva várták az Európai Bizottság javaslatát a génszerkesztéssel előállított növények és termékek szabályozására. Európa régóta ellenáll ennek az innovációnak. Az elmúlt néhány évben az olyan új, gyors és precíz génszerkesztési technikák, mint a CRISPR, amelyek nem igényelnek idegen DNS-beillesztést, újragondolásra sarkallta a bizottságot. Egyesek szerint az éghajlatváltozás és az ezzel járó aszályok, hőhullámok és új kórokozók gyorsabban jelennek meg, mint ahogy a gazdálkodók a hagyományos megközelítésekkel haladni tudnak. A modern génszerkesztés lehetővé teszi egy új génváltozat pontos, célzott generálását. 

A szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy 

A génsebészet első ízben teszi lehetővé idegen gének, bakteriális és vírusvektorok, víruspromoterek és antibiotikum markerrendszerek élelmiszerekbe való beillesztését. Ezek a genetikai „kazetták” újak az emberi táplálkozásban, és kiterjedt biztonsági vizsgálatnak kell alávetni őket. Ezt az USA nem tette meg, hiszen az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) 1992-ben – a szakértők szerint minden tudományos alap nélkül – úgy döntött, hogy a génmanipulált élelmiszerek nem jelentenek más kockázatot, mint a hagyományos élelmiszerek. 

De mi lesz hosszabb távon?

Az élelmiszerek génmanipulációja viszonylag új gyakorlat, ami azt jelenti, hogy a biztonságra gyakorolt hosszú távú hatások még nem tisztázottak. A hátrányokkal kapcsolatos sok aggodalom az emberi egészséggel kapcsolatos. A tudósok még nem bizonyították, hogy a GMO-élelmiszerek károsak az egészségre, a kutatások folyamatban vannak. A MedicalNewsToday szerint tudósok úgy vélik, fennáll a veszélye, hogy a GMO-élelmiszerek allergiás reakciót válthatnak ki. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a GMO-élelmiszerek fogyasztása hozzájárulhat a rák kialakulásához azáltal, hogy megemeli a potenciálisan rákkeltő anyagok szintjét a szervezetben. Némely GMO ellenálló bizonyos antibiotikumokkal szemben. Elméletileg ezekből a növényekből származó gének bejuthatnak az emberekbe vagy az állatokba, amikor megeszik őket. Ennek eredményeként az állat, vagy akár az ember is antibiotikum-rezisztenciát alakíthat ki. 

Egyesek azt a félelmet is felvetették, hogy a GMO-s élelmiszerek fogyasztása genetikai változásokhoz vezethet az emberben. Az élelmiszerekből származó kis DNS-töredékek bejuthatnak a véráramba és a testszervekbe, és be is jutnak, de nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen hatással lenne a genetikai felépítésre vagy az emberi egészségre. Egyes kutatók szerint a GMO-élelmiszerek hatással lehetnek a májra, a vesére, a hasnyálmirigyre és a reproduktív rendszerre. A támogatók ugyanakkor azt állítják, hogy a GMO-növények használata akár csökkentheti is bizonyos anyagok mérgezésének kockázatát, mivel a gazdálkodók elkerülhetik a korábban káros peszticidek használatát.