Párás reggeleknek örülnek a tokaji borászok: jó borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei

Egy ígéretes évjáratban vagyunk, a szüret közepén – jellemezte a tokaji szüretet Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke. A napokban a száraz borok alapjául szolgáló szőlőket szedik, de egyes pincészeteknél már ki is erjedtek borok. Jó hír, hogy elindult az aszúszemek képződése és az aszúszedés is. Maga az évjárat az elnök megfogalmazása szerint „klasszikusan alakul”, megfelelő csapadékmennyiséggel és jó hőösszeggel biztosítva a jó körülményeket a szőlőnek. 

A bizakodás különösen akkor tűnik megalapozottnak, ha az ideit összevetjük a tavalyi évjárattal, amelyet Tokajban is meghatározott az egész magyar agráriumot sújtó aszály. A jelenlegi időjárás kifejezetten kedvező az aszúsodásra, „kiváló párás reggeleink vannak, a folyók fölött képződő pára felhúzódik a szőlőültetvényekre, ami biztosítja az aszúsodás feltételeit, a nappalok pedig naposak, szépen tud töppedi a szőlő” – írta le a bizakodásra okot adó agrometeorológiai körülményeket a hegyközség elnöke. 

Több felvásárló már bejelentette, hogy vásárol aszúszemeket, az első osztályút általában kilogrammonként 3600, a másodosztályút pedig 2600 forintért. (Tavaly ez 3000, illetve 2600 forint volt.) A szőlő felvásárlási ára függ a minőségtől, jelenleg kilónként 120 forinttól 150-ig terjed a Hegyalján domináns fajták, a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály esetében. A szőlő felvásárlási árai a tavalyiakhoz képest általánosan némileg emelkedtek, de – csakúgy, mint az agrárium más ágazataiban – ez egyáltalán nem fedezi a költségnövekedést, az inputanyagok árának emelkedése itt is nagy gondokat okoz. A borászatok próbálják a piacon érvényesíteni, de ennek sikere az elnök szerint nagyban függ a kereskedelmi partnertől. 

– mondta Molnár Péter.

Az aszúszemeket kóstolva szintén megjelenik a gazdag ízvilág, és jó hír, hogy nagy arányban első osztályú minőséget szedtek eddig, ami egyrészt alapjául szolgálhat egy jó aszús évjáratnak, és mérsékelheti a termelési költségek növekedése miatti termelői veszteségeket is. 

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentésében az szerepel, hogy 

A mennyiség ezzel szemben több mint 26 százalékkal, 118,7 ezerről 150 ezer hektóra nőtt. Az exportpiacokon hasonló, de mérsékeltebb arányú volt a változás. A szintén január elejétől augusztus végéig tartó időszakot vizsgálva ugyanis az AKI azt állapította meg, hogy az egy évvel korábbi 17,3 ezer hektóról 15,7 ezer hektóra, vagyis némileg kevesebb, mint 10 százalékkal csökkent a külpiacokon értékesített tokaji OEM borok mennyisége, áruk pedig a hektónkénti 74,3 ezer forintról 13,7 százalékkal, 84,6 ezer forintra emelkedett – vagyis az AKI mérése szerint továbbra is alacsonyabb, mint a belföldi ár.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elemzése szerint egyébként tavaly 4757 hektárra adtak le szüreti jelentést a termelők, ami a borvidék területének 90 százaléka, de ebből ténylegesen csak 4089 hektáron szüreteltek szőlőt. Mégpedig összesen 204,8 ezer mázsát, ami 3,5 ezer tonnával haladta meg az elmúlt három év átlagát, de 59 ezer hektárral kevesebb a sokéves átlagnál.