Szétszakadt tavaly az ország: ötszörös különbség is volt a kukorica termésátlagában
Búzát a szántóterület 23 százalékán termesztettek tavaly, a betakarított terület 6,5 százalékkal volt nagyobb a 2021-esnél, a 4,2 millió tonnás összhozam viszont 21 százalékkal marad el az egy évvel korábbihoz képest. Az ország búzatermésének mintegy ötödét Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében takarították be. A hektáronkénti hozam csupán a szárazság által kevésbé érintett Somogyban és Tolnában múlta felül a 6 tonnát, az aszály által leginkább sújtott alföldi és az északi vármegyék többségében azonban 4 tonna alatt maradt.
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap
A búzáéval ellentétben a kukorica területe csökkent, méghozzá jelentősen, 22 százalékkal. A termés mennyisége azonban az aszály miatt ennél is nagyobb arányban esett vissza, és végül 57 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban. A kukorica termése Zala kivételével az összes többi vármegyében nagyobb mértékben esett vissza, mint a kiterjedése.
A hazai kukorica majdnem egyharmadát Somogy, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében takarították be. A kukorica egy hektárra jutó termésmennyisége 1,5 tonna és 7,6 tonna között ingadozott – a legalacsonyabb átlaghozamot Nógrádban, míg a legmagasabbat Zalában érték el a gazdálkodók. A nyugat- és dél-dunántúli vármegyéket az átlagos 3,4 tonna/hektárnál jellemzően nagyobb, az alföldi és az északi vármegyéket alacsonyabb termésátlagok jellemezték.
Az olajos magvú növények közül a napraforgó 2022. évi területe 13 vármegyében múlta felül a 2021. évi vetésterületet, terméseredménye azonban csak Baranya, Tolna, Veszprém és Zala vármegyékben volt nagyobb az előző évinél.
Legalább 100 ezer tonna napraforgót Békésben és az észak-alföldi vármegyékben arattak, a termésátlag pedig Vas és Zala mellett a dél-dunántúli vármegyében érte el a hektáronkénti 2,5 tonnát. A repce területe és termése 21, illetve 31 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, termesztése a Dunántúlon elsősorban Vas, az alföldön jellemzően Bács-Kiskun vármegyébe összpontosult.
A KSH összesítésében szerepel az is, hogy a lucernaszéna közel 28 százalékát Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyében takarították be. Szántóföldi burgonyatermesztéssel Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg, cukorrépa-termesztéssel pedig a kaposvári cukorgyár vonzáskörzetében, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy és Tolna vármegyében foglalkoztak a legnagyobb területen.
Drámaian gyenge kukoricatermést eredményezett az aszály – A tavalyi mennyiség fele a termésátlagA szeptemberi esőzések miatt az őszi betakarítás lelassult, az elmúlt két év időjárási viszontagságaihoz a legjobban az árpa tudott alkalmazkodni. |
Tavaly csökkent főbb haszonállatok állománya is, amiben a KSH szerint jelentős szerepet játszott a növénytermesztés gyengébb teljesítménye, ami takarmánydráguláshoz vezetett, de nagy hatással volt az állatlétszám alakulására az energiaárak nagymértékű emelkedése is.
A szarvasmarha-állomány a decemberi számláláskor 885,3 ezer darab volt tavaly, ami 1,9 százalékos csökkenés egy év alatt. A létszám hat vármegyében nőtt, utóbbiak közül is Somogyban bővült jelentősebben A nagyobb állománnyal rendelkező vármegyék közül Bács-Kiskunban egy év alatt 3,7, Hajdú-Biharban 4,5, Pest vármegyében 5,4 százalékkal kevesebb szarvasmarhát tartottak, mint 2021-ben. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Győr-Moson-Sopronban tartották, 28-at, a legkevesebbet pedig Hevesben, 9-et.
A sertésállomány tavaly decemberben 2,6 milliós volt, ami egy év alatt országosan 6,2 százalékos csökkenést jelentett. Az általános lemorzsolódásból 7 vármegye volt kivétel, ezekben nőtt a sertéslétszám.
A legtöbb sertést tartó vármegyék közül Békésben 2,3 százalékkal gyarapodott, Hajdú-Biharban 1,5, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 2,5 százalékkal csökkent az egyedszám.
A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma Komárom-Esztergom vármegyében 167 volt, amivel a hazai átlag (50) 3,3-szeresét érte el. Baranyában 107, Somogyban 90 volt az egy hektárra jutó egyedszám. A másik véglet Nógrád volt 9-cel, ami az országos átlag kevesebb mint az egyötöde.
Menekülnek a gazdálkodók az állattartásbólMinden szinten zsugorodott tavaly a hazai állattenyésztés: az állomány csökkenésénél is intenzívebb volt a tenyésztők elvándorlása. |
A juhok száma 871,7 ezer volt, 1,7 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, de a vármegyék több mint a felében nőtt a létszám. A hazai juhállomány együttesen csaknem felével rendelkező vármegyék közül Bács-Kiskunban 3,3 százalékkal gyarapodott, Hajdú-Biharban mérsékelten, 0,8, százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 16 százalékkal csökkent az egyedszám.
A tyúkállomány vármegyénként különbözőképpen változott, összességében 9,3 százalékkal, 29,1 millióra fogyott. A legalább 2 millió tyúkkal rendelkező vármegyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 7,9 százalékkal bővült, Vasban 4,3 százalékkal mérséklődött, Bács-Kiskunban azonban nagymértékben, 19 százalékkal esett vissza a létszám.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.