Javulnak a kilátások a tejágazatban: van hitel, jöhetnek a fejlesztések

Sok kihívással kell szembenéznie a bankszektornak az agrárágazat hitelezésekor, ennek ellenére a hazai pénzintézetek folyamatosan és növekvő mértékben finanszírozzák a mezőgazdaságot – mondta az e héten rendezett tejágazati konferencián tartott előadásában Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárfejlesztési főosztályvezetője. Ezt jelzik a számok is: a 2020 első negyedévében fennállt 750 milliárd forintos agrárhitel-állomány az idei harmadik negyedére ezer-1030 milliárd forint körülire növekedett, ami 30–33 százalékos emelkedést jelent.

A banki finanszírozás szerkezetét elemezve látszik, hogy 2022 harmadik negyedévétől nőni kezdett a devizahitelek aránya, ami Demeter szerint nem meglepő, hiszen erre az időpontra tehető a magyar hitelkamatok megugrása: ekkor már 12-13 százalékpont kamatelőnye volt a devizahitelnek. Az is látható, hogy nem az egyéni gazdaságok, hanem a társas vállalkozások, illetve gazdasági szervezetek kaptak több forrást. 

Az állattenyésztési hitelek pörögtek jobban

Feltűnő az állattenyésztés hitelállományának növekedése: 2020 első negyedévében 200-220 milliárd forintról indult az állattenyésztőknél lévő bankhitelek összege, ami idén szeptember végére 350 milliárdra nőtt. Ez pedig a teljes agrárágazati hitelállomány-növekedéshez képest kétszeres intenzitású bővülést jelent.

Ennek legfőbb oka, hogy a

– mondta.

A K&H negyedévenként felméri az agrárvállalkozásokat, azt tudakolva, hogy milyen a jövőképük, mennyire optimisták, vagy pesszimisták saját ágazatuk kilátásait illetően. Jelenleg inkább az utóbbi a jellemző: a 100 és mínusz 100 pont közötti skálán mozgó index értéke az idei harmadik negyedévben átcsúszott a negatív tartományba, és mínusz 10 ponton zárt. Utoljára 2015-ben jelzett ilyen negatív hangulatot a K&H agrárindexe – jegyezte meg a főosztályvezető. 

Az Európai Unióban főleg a nagyobb és professzionálisabb gazdaságoknál koncentrálódik a tehénállomány. Mivel ezek kellően hatékonyan működnek, fenntartják tejelő állomány létszámát, így a K&H arra számít, hogy a tehénállomány csökkenésének üteme mérséklődik. 

Növekedhet a sajtgyártás

Az európai tejfeldolgozó ipar továbbra is a sajtgyártást tekinti elsődleges kibocsátási céljának. Mivel az unióban 2024-ben várhatóan kevesebb tej áll majd rendelkezésre a feldolgozók számára, azok várhatóan a tejkészlet nagyobb részét fordítják sajtgyártásra, mint más tejtermékek előállítására. Erre persze nagy hatással lesz a kínai kereslet alakulása. Ha ugyanis Kína tejpor iránti igénye csökken, az arra késztetheti az európai feldolgozókat, hogy jobban összpontosítsanak a sajtgyártásra, ami az export és az EU-n belüli fogyasztás növekedéséhez vezethet. 

A tejelőállítás drágulása az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedéséből, a nemzetközi és hazai útdíjemelésekből, illetve a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjából adódik – mondta Demeter Zoltán, hozzátéve, hogy utóbbi a teljes vertikumot érinti. 

Egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság

Az már erőteljesen érzékelhető Nyugat-Európában, hogy az állattenyésztési ágazaton komoly fenntarthatósági nyomás van, ez pedig előbb-utóbb Magyarországra is megérkezik – mondta a főosztályvezető. A termelőknek erre fel kell készülniük, mert ha ezzel nem foglalkoznak, versenyhátrányba kerülnek. A K&H több olyan programot is indított, amelyik ebben segít a termelőknek, egyebek mellett ilyen például az egyelőre még csak a növénytermesztők által használható szén-dioxid-kalkulátor, amit hamarosan az állattenyésztők számára is használhatóvá tesznek. 

A fenntartható állattenyésztés pedig a tejtermelésben sem képzelhető el új beruházások nélkül. Ehhez viszont a banki finanszírozáson kívül önerőre is szükség van, amit a cégek nyereséges termeléssel tudnak előteremteni, amit hosszabb időszak kedvezőbb nyerstejárai biztosíthatnak. Utóbbiak az elején magas szintekről indultak, majd meredeken csökkennek, az elmúlt hónapokban viszont némi visszarendeződés látszik, így van remény arra, hogy most nyereségtermelő hónapok jönnek a tejtermelésben.