Egyre erősebb a fenntarthatósági nyomás az agrártermelőkön

A K&H számára kiemelten fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar: tavaly a banknál kezelt mezőgazdasági hitelállomány a teljes piac 27 százalékát fedte le, ami 2 százalékpontos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, míg az élelmiszeripari hitelekből 22 százalékos volt a részesedésük – mondta Rajna Gábor, a bank vállalati divíziójának vezetője. Az élelmiszergazdaság hitelezéséhez nagyban hozzájárultak a kamattámogatott programok – tette hozzá. 

A mezőgazdasági vállalkozások a tavalyi negyedik negyedévben már optimistábban látták a jövőjüket. Ez egy trendforduló volt, ugyanis az orosz–ukrán háború kitörésétől folyamatosan romlott a piaci hangulatot mérő K&H-agrárindex, de 2023 negyedik negyedévében újra javul. A bank szakemberei szerint ennek az oka a makrogazdasági helyzet stabilizálódása, vagyis a csökkenő infláció és kamatok, illetve hogy ebből adódóan a kereslet élénkülésére számítanak a piaci szereplők. 

Jogszabályba foglalták az elvárásokat

A mezőgazdaság jövőjét részben a globális kihívások, illetve az azokra adott válaszok határozzák meg – mondta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője. Ilyen például a Föld növekvő népességéből adódóan az élelmiszer-kereslet bővülése, amelyet a természeti erőforrások minél kisebb igénybevételével, illetve minél kisebb energiafelhasználással kellene kielégíteni. Mégpedig – a hazai infláció csökkenése ellenére – globálisan mégiscsak az áremelkedések által meghatározott környezetben, amelyet ráadásul geopolitikai konfliktusok is terhelnek. 

Ugyancsak meghatározzák az ágazat jövőjét a fenntarthatósági kérdések, a K&H ezt a témakört a jövő egyre fontosabb kérdésének tartja, a bank ezért is indította el még 2015-ben a pályázatot. 

Demeter Zoltán szerint az idén életbe lépett ESG-törvény is konkrét elvárásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben, ráadásul a következő két évben tovább szélesedik az a kör, amelyiknek fenntarthatósági jelentést kell írnia. 

A jogszabályi kötelezettségek mellett a fogyasztói elvárások is a fenntartható gazdálkodás irányába nyomják az élelmiszer-gazdaságot, mivel sok vevő kifejezetten az így termelt árukat keresi. Az egészségtudatosság is határozottan megjelenik a fogyasztói döntésekben.

A fiataloké a pálya

A magyar mezőgazdaságnak erre beruházásokkal, a hatékonyság növelésével, az inputanyagok és az energia felhasználásának csökkentésével kell reagálnia – mondta Demeter. Az agráriumnak tehát előtérbe kell helyeznie a digitális megoldások alkalmazását, el kell mozdulnia a klímabarát, ellenálló növényfajták termesztése felé, míg az állattenyésztésben az olyan digitális megoldások kerülhetnek előtérbe, mint a precíziós vagy adatalapú állattartás. Erre van pénz, és van innovációs vonal is, ahogyan például a K&H fenntarthatósági pályázatára beérkezett pályaművek is – mondta. 

Demeter szerint az új megoldások megtalálásában és azok megvalósításában kiemelt szerepe van a motivált és tudásorientált fiatal agrárszakembereknek, akik munkáját a K&H a fenntartható agráriumért díjjal már kilencedik alkalommal ismerte el. Az idei nyertesek olyan kutatási területekkel foglalkoznak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a növényi alapú antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben. 

A múlt héten rendezett AGROmashEXPO tapasztalata, hogy a technológia képes kiszolgálni azokat a gondolatokat, amelyek az ösztöndíjpályázatra érkezett dolgozatokban is megjelenítettek – mondta Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatási és nemzetközi rektorhelyettese, a pályázatokat elbíráló zsűri elnöke. 

A hatékonyság szerepét pedig azzal érzékeltette, hogy személyes tapasztalatai szerint a jól működő agrárcégek a tavalyi év után is perspektívát látnak az ágazatban – és keresik a csúcstechnológiás gépeket.