Idén az állattenyésztőknek áll a zászló, bővülhet a takarmánygyártás

„Ugyan még nem derültek ki a pontos adatok a világ tavalyi takarmánygyártásáról, az azonban biztosan elmondható, hogy a fogyasztói szokások átalakulása miatt az elmúlt három-négy évben Európában és Észak-Amerikában a húsfogyasztás láthatóan csökken, míg a fejlődő régiókban több húst esznek” – mondta a Világgazdaságnak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója.

 Az európai sertéshúsfogyasztás rohamos csökkenését a vezérigazgató néhány adattal jellemezte: 

Minden húsfajtát figyelembe véve pedig az elmúlt tíz évben 61-ről 50 kilogramm alá csökkent a fogyasztás. Az okok között szerepel a migráció és a vegán életmódot folytatók táborának bővülése, valamint az elmúlt időszakban világszinten is magas infláció is. Ha pedig a húsfogyasztáson belül vizsgáljuk a fogyasztói preferenciákat, ott is megfigyelhető átalakulás, jellemzően a baromfihús-fogyasztás nő a sertés rovására. 

A fejlett világ húsfogyasztásának csökkenését megérezte a takarmányipar is: az elmúlt száz évet tekintve 2022-ben fordult elő először, hogy a világ takarmánygyártása úgy csökkent, hogy közben a népesség növekedett – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán. Az adatokból azonban jól látszik, hogy a takarmánypiac világszintű csökkenésének valóban a fejlett világ az oka: a világ takarmánygyártása 2022-ben ötmillió tonnával esett vissza, míg Európában már 13 millió tonnával. A vezérigazgató szerint ez a trend folytatódott 2023-ban is, és tavaly 4-5 millió tonnával esett vissza a takarmánygyártás.

A fogyasztási adatokat és az állatlétszámot tekintve nem meglepő, hogy Európában tavaly is a sertéstakarmányok előállítása csökkent a leginkább: ebben a cégvezető szerint a 2022-es hétmillió tonnás csökkenés után tavaly újabb 5-6 millió tonnával lett kevesebb a sertéstápok mennyisége. 

– jegyezte meg.

Növekedési remények a takarmányiparban

Idén ugyanakkor reményei szerint már véget érhet ez a csökkenés a világszinten egyébként 1,27 milliárd tonnát előállító takarmánygyártásban, és újra növekedési pályára áll az iparág . Az élelmiszer-infláció csökkent, az gyártás legfőbb alapanyagául szolgáló gabona ára pedig tavaly gyakorlatilag megfeleződött. Kulik Zoltán szerint az előző időszakban tapasztalt ármozgást nem indokolta sem a termelés, sem a fogyasztás alakulása, mert az elmúlt két évben a búzánál, a kukoricánál, a napraforgónál és szójababnál világszinten nem történt semmi nagy dolog, mert nagyjából ugyanannyit termeltünk, és fogyasztottunk, következésképpen – leszámítva a napraforgót – a zárókészletek is körülbelül hasonlóak, nagyjából egyensúlyi állapotról beszélhetünk.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a történelmi aszály által meghatározott 2022-ben összesen 9 millió tonna gabona termett, tavaly pedig 16,5-17 millió tonnát takaríthattak be a gazdálkodók. Ezt logisztikailag is nehéz volt kezelni, és nagy mennyiségű termény a raktárakban ragadt. Ez leginkább a búzapiacot viselte meg, most csak a kiemelkedő minőségű terményt lehet eladni, ezért Kulik Zoltán szerint az is elképzelhető, hogy több millió tonna készlet marad a raktárakban az új szezon kezdetén. Ez azt valószínűsíti, hogy a búzapiacon nem lesznek nagy ármozgások, és a kukorica ára is csak araszolgathat felfelé, a nyomott árak mellett pedig a növénytermesztők vesztességet lesznek kénytelenek elkönyvelni. 

A gabonapiacon kialakult helyzet viszont 

A béremelkedéseket, a csomagolásban jelentkező költségemelkedést és a logisztikai költségek 50 százalékos emelkedését kell beárazniuk. Ezek adottak, a forint-euró árfolyam jelent némi bizonytalanságot. Ez elsősorban a premixeknél meghatározó áralakító tényező, és most kedvezőnek mondható. 

A takarmánygyártásban tapasztalt lejtmenet végét alapozhatja meg az is, hogy ezek között a körülmények között az is várható, hogy nem fogyatkozik tovább sem a tehén-, sem a sertésállomány. Ilyen alacsony terményárak mellett most tényleg jobb bőrben eladni a gabonát – fogalmazott. Jelenleg ugyanis a sertésárak nyereséget hoznak a termelőknek, és bár a lassan felfelé araszoló nyerstej-árak még nem értek el arra a szintre, ami már hasznot hozna, de nem irreális még egy literenkénti 10-20 forintos növekedés sem. 

Új pályázatok, új üzem, új piacok

A piaci szereplőknek most nagyon izgalmas időszak következik, mert a következő hónapokban megjelennek az új uniós ciklus pályázatai, amelyek közül élelmiszeripari fejlesztésre várhatóan 480-500 milliárd, az állattartó telepek korszerűsítésére pedig 360 milliárd forint juthat. A potenciális pályázók a kedvezőbb kamatkörnyezetben reménykednek, de Kulik Zoltán szerint 

A Vitafort tavaly hajtotta végre története legnagyobb beruházását, a hatmilliárdos takarmányüzemet, amelyik Európában a legkorszerűbb. A vezérizgató eredményként könyveli el, hogy 2023-ban az állománycsökkenések ellenére nem estek vissza a Vitafort belföldi eladásai, miközben az export nőtt. Az új üzemre alapozva idén további, akár 20 százalékos külpiaci növekedés is elérhető – mondta a cégvezető. Ez például a lengyel, az olasz, a szlovák, a román és a moldáv piaci növekedésüknek köszönhető, de több olyan projektben vesznek részt Pakisztánban, Üzbegisztánban és Kenyában is, amelyek tovább bővíthetik piacaikat.