Látóhatáron belül az ember nélküli mezőgazdaság – Magyarország is tartja a lépést

Bár most nincs gyümölcsszezon, a gazdák pedig az utakon és a városokban tiltakoznak traktoraikkal a kormány megszorító intézkedéseivel szemben, Németországban nem ritka látvány, hogy robotok szüretelik a gyümölcsöt. „A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány” – mondott egy alapvető okot a Deutsche Welle riportjában Johann Meierhöfer, a DBV (Német Gazdák Szövetsége) növénytermesztési osztályának vezetője arra, hogy miért lett kulcskérdés az agrárium robotizációja. Mint kiemelte, az aratás alatt akár 16 órás munkanapjaik vannak a gazdálkodóknak több héten keresztül is. Ezért is van, hogy számos más foglalkozás vonzóbb a gazdálkodásnál, és ez az oka annak, hogy nagy problémák vannak a gazdaságátadással, az európai gazdatársadalom öregszik. Ezen segíthet az intelligens gazdálkodás, amiben nagy előrehaladás történt az elmúlt években.

Johann Meierhöfer meglehetősen egyszerű dolgokkal jellemezte, miért tartja az emberi munkaerőnél jobb megoldásnak a szüretelő robotokat, amelyek „nem fáradnak el, nem hibáznak, a fittségük nem változik napról napra, és ha a beállítások rendben vannak, akkor jól működnek”. Ahogy például a szőlőtermelésben nagyon szűk lett, és csak folyamatos mérésekkel megállapítható az az időtartam, amikor a legjobb minőségben tudják leszüretelni a termést, ez az egyéb gyümölcsöknél sincs másképp. Vagyis azonnal rendelkezésre álló munkaerőre és gyors munkára van szükség. Márpedig a robotokat alkalmazó gazdálkodók szerint a gépek sokkal gyorsabban szüretelnek, mint az emberek.

Hogyan fejlődtek a mezőgazdasági robotok az elmúlt években?

Egy floridai eperfarmer, Gary Wishnatzky a DW riportjában az eperszedés nehézségeit ecsetelte, és azt, hogy az eperföldeket minden harmadik napon le kell szedni. Eddig ezt mexikói munkások tették, és az volt a szabály, hogy egy hektárra egy ember kell. Ennyit már nem tudtak mozgósítani az utóbbi időben: az elmúlt húsz évben a szükségesnél kevesebb munkást tudtak toborozni, így nem tudták leszedni az összes termést. Ez a gazdálkodóknak nagy veszteségeket okozott, a szükség pedig innovációhoz vezet. Volt olyan gazdálkodó, amelyik felvett egy robotikával foglalkozó mérnököt, és együtt fejlesztettek ki egy szüretelőgépet. Ez 700 ezer dollárba kerül, de a gazdáknak nem kell megvenniük a gépet, hanem kölcsönözni tudják a szedés idejére. A robot egyedül tájékozódik és navigál a sorok között, lézer segítségével tesz különbséget például az emberek és a tárgyak között. 

A különböző kultúrák betakarítására szolgáló robottechnikákat Európában is fejlesztik. Egy holland kifejlesztett egy gépet, amely a spárgabetakarítást teszi gyorsabbá és hatékonyabbá. Van már olyan, napelemmel működő robot is, amely a gyomlálást végzi, akár húsz ember munkáját is kiváltva. Most főként biogazdálkodók használják, hogy spóroljanak a növényvédő szereken, de ezt a robotot tovább lehet fejleszteni, hogy trágyázzon vagy permetezzen.

Itt az MI a mezőgazdaságban is

Sokak aggodalma, hogy a kertészetekben használatos berendezések „ügyetlenebbek” az embernél, munkájuk nem olyan igényes. A mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban erre is megoldást nyújthat. Léteznek már gyümölcsök leszüretelésére kifejlesztett, úgynevezett négykezű robotok, amelyek gyorsan és sérülésmentesen tudják betakarítani a termést, köztük az olyan, érzékeny gyümölcsöket is, mint például a málna. 

Ahogyan az ilyen mezőgazdasági robotok fejlesztésére szerte a világon startupok álltak rá, úgy erre már Magyarországon is sok példa van. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például létrehozott egy agrárstartupokat támogató programot, amely egyre keresettebb a fiatal fejlesztők körében. Az utóbbinak már csak az is az oka, hogy 

Magyarországon az agrárium gazdasági oldalról az egyik legnagyobb hatást kifejtő iparág, amelynek a digitalizációs szintje – például a telekommunikációval vagy a bankszektorral összevetve – eléggé elmaradott, így még sok a kiaknázatlan lehetőség. 

Már Magyarországon is egyre több az önvezető traktor, amelyekkel akár éjjel-nappal lehet a talajt művelni. Egyelőre a gazda még közel van a gépéhez, és be tud avatkozni, ha rosszul működne. Ezek a gépek azonban csak a földeken közlekedhetnek önvezető üzemmódban. Ahogyan Roland Hörner, a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) munkatársa is felhívta a figyelmet,

Ezt a szakértő a nem elégséges jogi szabályozással magyarázza. A közutakon egy embernek mindig jelen kell lennie, mert a baleset kockázata még mindig túl magas a nagy önvezető traktoroknál, amelyek akár 12 tonnásak is lehetnek.