Régen nem láttak ekkora belvizet a gazdák, de a gabonaárak jobban aggasztják őket

Körülbelül 200 ezer hektárt borít belvíz – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A növénytermesztők számára fontos információ az is, hogy mekkora az úgynevezett átnedvesedett talajok területe. Ezt becsléssel állapítják meg, és általában a víz által borított terület 2,2,5-szerese szokott lenni, vagyis még 400-500 ezer hektár. Arról ugyanakkor most nincs információ, hogy ebből mekkora terület az őszi vetés.

A GOSZ-elnök szerint sok függ az időjárástól, hogy a belvizes, illetve a károsan átnedvesedett terület milyen ütemben csökken, esetleg nő-e. Az elmúlt évek vízhiánya után ugyanakkor a növénytermesztők jó dolognak tartják, hogy a talajok vízkészlete feltöltődött. Petőházi szerint egyébként az ilyen mértékű belvíz normálisnak mondható, korábban a kontinentális talajok ősszel és télen feltöltődtek.  

– jelezte Petőházi is, hogy a jelenlegi vízborítás csak az elmúlt évek télen is jellemző szárazsága miatt lehet furcsa sokaknak. A vetések állapotát legutóbb decemberben mérték fel, akkor átlagos képet mutattak az ősszel bevetett területek, de ilyenkor még korai lenne következtetéseket levonni például a várható búzaterméssel kapcsolatban.

A talajok feltöltődése és a hideg következtében ugyanakkor úgy néz ki, hogy az ősz végén, tél elején súlyosnak látszó pocokprobléma is megoldódik. Petőházi Tamás szerint ugyan jobb lett volna, ha a fagyos idő hótakaróval párosul, de a huzamosabb ideig tartó, fagypont alatti hőmérséklet növényvédelmi szempontból jót tesz a növényeknek, annyira hideg pedig nem volt, hogy a vetések károsodtak volna.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint egyébként belvíz veszélye az ország 45 százalékát érinti, azon belül pedig főként az Alföldet. Az OKF leírása alapján a külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. 

A vetések állapotáról beszámoló termelők a pockokat sokkal többször emlegették, mint a belvizet – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa, ezzel is jelezve, hogy a jelenlegi belvízhelyzetet a gazdálkodók sem tartják rendkívülinek. Ugyanakkor a „pocokprobléma” szerinte is megoldódhat.

Ezeknél a témáknál is jobban foglalkoztatja azonban a gazdálkodókat, hogy 

Ennek megfelelően a búzapiacról nincsenek új hírek: továbbra is csak a kiemelkedő minőségű étkezési búza iránt van kereslet. Sokan tartanak attól, hogy beragad az árujuk, és országos szinten olyan nagy készlet marad a raktárakban, ami folyamatosan a mélyben tartja a gabona árát. 

Csősz Tibor azt is elmondta, hogy a MOSZ árinformációs rendszerében jellemzően a tonnánkénti 50 ezer forintnál jóval magasabb, néhol a 60 ezer forintot is meghaladó áron szereplő takarmánykukoricáról az egyik megyében érkezett hír, hogy egy nedves tételt 40 ezer forintos tonnánkénti áron adtak el. Ez decemberi vagy január elején született üzlet volt, a termény pedig frissen betakarított lehetett. A szakértő szerint ugyanakkor ezzel együtt sem valószínű, hogy érdemben csökkent volna a be nem takarított kukorica területe, amit az érdekképviseletnél korábban több ezer hektárra becsültek.