A tavalyinál harmadával olcsóbb lehet a húsvéti tojás

Az alacsonyabb árakban szerepet játszik, hogy a takarmányköltségek kedvező alakulása miatt a termelés költségszintje tavalyhoz képest jócskán mérséklődött, ami a fogyasztói árakban is megjelenik – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szenior elemzője. Mindez azt jelenti, hogy az ünnepek környékén 60 forintos átlagárra számíthatunk, ami harmadával alacsonyabb az előző év húsvétjának környékén tapasztalt szintnél.

Az Agroinform elemzéséből az is kiderül, hogy az ünnepet jellemző szezonális keresletnövekedés ellenére idén sem várhatók ellátási problémák, a hazai tojástermelők folyamatosan képesek kielégíteni az igények jelentős részét. A hazai önellátottsági szint eléri a 80 százalékot, amit csúcsidőszakokban a kereskedelem importból egészít ki. Helyi szinten azonban nem zárhatók ki napi szintű hiányok, így aki biztosra szeretne menni, már most megvásárolhatja a húsvétra tervezett mennyiséget. A hatóság szabályozása alapján a tojások 28 napos szavatossággal rendelkeznek, a készletek előre beszerzése így – megfelelő tárolási körülmények mellett – nem jár minőségi kockázattal.

A fogyasztók hagyományosan a barna héjú tojásokat részesítik előnyben, ugyanakkor Héjja Csaba hangsúlyozta, hogy a hazai kínálatban megjelenő fehér és barna héjú tojások között a beltartalmi értékeket tekintve semmilyen különbség nincsen.

Az egy főre jutó éves tojásfogyasztás átlagosan 242 darab volt, ami gyakorlatilag megegyezik az előző öt év fogyasztási szintjével.

A tojásárak jövőbeli alakulását ugyanakkor számos tényező alakítja. A húsvét utáni időszakban számíthatunk a kereslet visszaesésére, amit az is erősít, hogy a falusi portákon tartott tyúkok is elkezdenek tojni, kiváltva a bolti, piaci beszerzések egy részét. Emiatt az árak rövidebb távon visszatérhetnek majd a jelenlegi 50–55 forintos szintre.

Hosszabb távon azonban elkerülhetetlennek látszik az árak emelkedése. A takarmányköltségek csökkenésével szemben ugyanis mind az eszközbeszerzések, mind az energia- és munkabérköltségek újra emelkedő pályán vannak, így egyre több termelőre jellemző, hogy a jelenlegi árak mellett ismét az önköltségi szint közelében kénytelen termelni.

A jövő nagy kérdése, hogy a ketreces állattartás néhány éven belül várható, esetleges betiltása miként fog hatni az ágazatra. A kisebb üzemek közül sokan várhatóan nem tudják majd végrehajtani a szükséges átalakításokat, a hazai önellátási szint fenntartása érdekében új kapacitásokat kell majd létrehozni – tette hozzá Héjja Csaba.