A tavaszi munkákat hagyományosan akkor szokás elkezdeni a kertben, amikor a tartós fagyok elmúltak. Ilyenre – vagyis mínusz 5 fok alatti hőmérsékletre – ugyan ezen a télen nem sok példa volt, és talán már sokan túl is vannak a metszésen és az első lemosó permetezéseken, érdemes azonban elmondani itt is, hogy a bő termés érdekében a gyümölcsfák metszése az egyik első feladat a kertben. Ehhez szerencsére már rengeteg szakirodalom és oktatóvideó is rendelkezésre áll az interneten, ezeket mindenképpen érdemes tanulmányozni, aztán pedig úgyis a gyakorlat teszi a mestert. A fertőzések elkerülése érdekében a vastagabb ágak metszett végeire érdemes méhviaszt, vagy a kertészei szaküzletekben kapható „fasebkezelő fagélt” felvinni. A metszés után az úgynevezett lemosó permetezés is fontos.
Ha ősszel elmulasztottuk a faültetést, márciusban pótolhatjuk ezt. A szakmabeliek szerint a facsemete vásárlásakor érdemes megnézni, egyenes-e a törzs, és azt is alaposan nézzük meg, látunk-e betegségre utaló jeleket az ágakon, illetve a leveleken.
Szabadgyökerű növényeket márciusban még ültethetünk, de földlabdás, vagy konténeres növények is a földbe kerülhetnek, csak alaposan locsoljuk be őket – mondta el kérdésünkre Farkas Pál, a káli Globalplant Garden kertészet vezetője. A tavaszi ültetéskor is figyelembe kell venni, hogy a frissen ültetett csemetéknek fokozottabb figyelemre van szükségük, de az alap mindenképpen az, hogy a föld ne tömör, hanem morzsalékos legyen. Farkas Pál szerint ugyanakkor az is fontos, hogy utána tömörítsük a talajt, mert ha levegő marad a gyökérnél, akkor be tud fülledni.
Sokan esküsznek arra is, hogy a földben esetleg előforduló kártevők ellen az egyébként a fa gyökérzeténél legalább kétszer nagyobb ültetőgödör aljára szükséges talajfertőtlenítőt szórni, illetve érdemes komposzttal, vagy trágyával is feltölteni. Itt nagyon elővigyázatosnak kell lenni, nem szabad, hogy a csemete gyökerei közvetlenül érintkezzenek a trágyával, mert megégnek, így egy legalább 15-20 centiméteres földréteg még szükséges a trágya fölé. Ültetéskor figyelembe kell venni a beporzást, illetve hogy kifejlett állapotban mekkora az adott fa térigénye.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy
közvetlenül az ültetés után bő vízzel kell megöntözni a csemetét, majd rendszeresen gondoskodnunk kell a folyamatos vízellátásról is.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyümölcsfát érdemes saját kertünkbe ültetni, Farkas Pál elmondta, mindenütt figyelembe kell venni az adottságokat, különösen a talajt és a helyi mikroklímát. Ha nincs tapasztalat, érdemes először egy-két fával próbát tenni, hogy kiderüljön, bírják-e a helyi viszonyokat. Szintén biztos, és ennél gyorsabb módszer, ha megnézzük, hogy a szomszédainknál milyen fák vagy cserjék érzik jól magukat.
Egy-egy gyümölcsfajon belül sem mindegy, hogy milyen fajtát választunk. Az itthon nagyon kedvelt kajszival kapcsolatban általános tanács, hogy ha ezt ültetjük, legjobb, ha késői virágzásúak mellett tesszük le a voksunkat, mert
a májusi fagy még mindig gyakori jelenség Magyarországon.
Ezt sajnos az elmúlt években sokszor tapasztalhattuk is: a tavalyi fagyra még emlékezhetünk, és arra is, hogy 2020-ban és 2021-ben is elfagyott a termés jelentős része. Farkas Pál szerint érdemes a régebbi magyar fajtákat választani, de az enyhe teleket túlélő kártevők és kórokozók miatt a megfelelő növényvédelemről is gondoskodnunk kell.
Elvitte a kajszitermést a tavaszi fagyAz elmúlt években nem először jelentkezik a probléma, átfogó változásokra van szükség. |
Az elmúlt éveket meghatározta az aszály, ami hatással van a kerti növények keresletére is. A Globalplant Garden vezetője ezt a vevőkörükben is tapasztalja. A kertészet forgalma alapján ugyanis jól látszik, hogy különösen keresettek lettek azok a növények, amelyek a 2022-es, történelmi aszály következtében kiszáradt smaragdtuják helyett ültethetők a kertekbe. Így sok fogy például a Leyland-ciprusból, amely alkalmas arra, hogy zöld sövényfal legyen belőle. Ugyancsak népszerű a babérmeggy, amelyet a szép húsos, zöld levele tesz széppé, de a korallberkenyéből, is sok fogy, amelynek piros színű új hajtásai minden kertben jól mutatnak.
Míg a gyümölcséért telepített fák esetén a fagyveszély miatt nem előnyös a korai virágzás, a díszfáknál viszont kifejezetten jól mutat. Ilyen díszfa például a vérszilva, amelyik gyorsan növő fa, és nem hoz termést, viszont tavasszal halvány rózsaszín virágaival, és egész a tél beköszöntéig bordó leveleivel látványos dísze a kertnek. Fontos tudnivaló a vérszilvával kapcsolatban, hogy rendszeres növényvédeleméről és öntözéséről gondoskodni kell.
Szintén vörös színt hozza a kertbe a vörös levelű díszalma, amelynek virágai bíborvörös színűek, levelei fényesek, és barnásvörösek. Jellegzetessége, hogy apró termése a következő évig a fán marad. Népszerű lett a magnólia, vagy liliomfa is, amely alapból cserje, de nevelhető metszéssel fának is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.