Hetekkel előrébb jár a szőlő fejlődése, a permetezés is korábbi feladat lett

„A szőlő fejlődése több héttel tartott előrébb, de az elmúlt napok lehűlésében most nem fejlődik a szőlő, így ez az eddigi koraiság elkophat” – mondta a Világgazdaságnak Ipacs Szabó István, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete borászatának vezetője. Az, hogy a szőlőhajtások növekedése hetekkel előrébb jár, nemcsak a szőlészek szubjektív érzete, hanem a Kőszegen már 1740 óta vezetett és Siklóson is nagy hagyományú Szőlő jövésnek könyve alapján is látszik. Ebbe a könyvbe minden évben, április 24-én berajzolják a Szent György-napi szőlőhajtást, és a korábbi évek szőlőállapotát összehasonlítva az ideivel, jól látszik, mennyivel előrébb tart most a növény.

Ez a koraiság egyébként jól megfigyelhető más növénykultúráknál is. Ahogy a borász elmondta, Siklóson és Villányban például szinte „helyi sportágnak” mondható a cukorborsó termesztése, és 

„De például a repce is, ahogy kivirágzott, el is virágzott, ilyen gyors virágzást még soha nem láttam” – mondta. 

A fagy okozhatna nagy károkat

Az is igaz ugyanakkor, hogy messze még a szüret, így Ipacs Szabó szerint ennek a koraiságnak most még nincs befolyása, ha nem lesz fagy, akkor ez nem is okoz gondot. A virágzás nem kezdődött el, viszont ha akkor jön egy hűvös-csapadékos időjárás, az nagyon nem lenne szerencsés, mert akkor nem kötődik jól a szőlő.

Most még nem tartunk itt, de a szőlő növényvédelme már kulcskérdéssé vált. A lisztharmatnál előző évi fertőzésből lehet következtetni a következőre. Észak-Magyarországról már jelezték, hogy egyértelműen megvoltak a paraméterek ahhoz, hogy bekövetkezzen az első fertőzés, ott tehát védekezni kell, de például már ő is védekezett a Villányi borvidéken található szőlőbirtokán. A védekezés most azért is fontos, mert a fertőzés a hűvösben is tud szépen lassan fejlődni, és ha most nem fogják meg, akkor már nem nagyon lehet megállítani. Erre példa a tavalyi év, ha akkor valaki kihagyta az első egy-két permetezést, már nem tudta megfékezni fertőzést, és a szürete sem sikerült jól. 

A lisztharmat a szőlő fő ellensége

Tavaly május 21-én kellett közzétenni az első szőlős növényvédelmi felhívást, de idén három-négy héttel korábban fakad, és intenzíven növekedett a növény – írta az agrárkamara honlapján közzétett növényvédelmi helyzetképében Zsigó György. Szerinte az járt el helyesen, aki a fejlett levelű növényeken már elvégezte az első permetezést, mert akkor már valószínűleg lisztharmatmentes levelekkel várhatja a virágzást, mely a fertőzés szempontjából a legérzékenyebb fejlődési fázis. 

Ebben az időszakban a szőlő lisztharmatfertőzését kell megakadályozni – írja Zsigó György. Ha a szőlősgazda tavaly, közvetlenül a szüret után elvégezte a kénes-olajos lomblemosást, akkor ő most jobb helyzetben van, mert valószínűleg elpusztította az áttelelésre készülő gombaképletek nagy részét, ezzel megakadályozta, hogy nagy tömegben beérjenek a tavaszi fertőzést beindító ivaros spórák.

Előfordul azonban, hogy ezeknek a gombaképleteknek egy része már a nyáron is beérik, fekete, kemény falú göbbé alakul. Ebben a fázisban pedig már nem hat rájuk a kénes-olajos lomblemosás. Az őszi esők ezeket lemossák a kordonkarra, a támberendezésre és innen pattannak ki az első fertőzést kiváltó ivaros spórák. 

– figyelmeztet a növényorvos.

A szőlő növényvédelmében megszokott gyakorlat szerint virágzásig csak a kontakt kénes gombaölőket használtak, de ma már a nagyüzemek biztonságból kén mellé adagolnak felszívódó gombaölőt is lisztharmat ellen, már az első kezeléshez is. Ugyanezt megtehetik azok is, akik csak ritkábban jutnak ki a szőlőjükhöz, vagy erős fertőzéssel zárták a tavalyi évet. Aki virágzásig meg tudja védeni a leveleket a kénes gombaölőkkel, az a kertész a korábbi gyakorlatnak megfelelőn a virágzás után néhányszor ismételjen a felszívódókkal – tanácsolja Zsigó György.

Folyamatos figyelem kell

Általános tanács ugyanakkor nincs arra, mikor kell indítani és ismételni a permetezést. Erről

• a kert fekvése,
• a helyi időjárás alakulása,
• a fajták fogékonysága, valamint
• a védekezésre használt gombaölő szerek

ismeretében a szőlősgazdáknak kell dönteniük. De az mindenkire igaz, hogy mindvégig követni kell a gombát a fürtön és a lombon is, mert a leveleken alakulnak ki azok a bizonyos áttelelő képletek. A levelek egészsége azért is különösen fontos, mert ezek termelik a cukrot a bogyókba.

Zsigó György szerint az előző néhány év adatai azt mutatják, hogy a borászatok évente hét-nyolc permetezéssel tudják megvédeni a szőlőt. A permetlében minden alkalommal található lisztharmat elleni készítmény. Ezt néhol „alaplének” hívják, mert ezzel biztosan permetezni kell, és csak akkor egészítik ki a molyok, atkák, kabócák vagy a peronoszpóra és a szürkepenész elleni szerekkel, ha az szükséges. A bor minőségét is befolyásolja, ha nem sikerült jól a védekezés: a nyári lisztharmatfertőzéseknek tulajdonítható dohos, penészes íz felismerhető a borokban is, és már 5-10 százalékos bogyófertőzés is borhibát okoz.