Idén korán tavaszodott, ráadásul egy meleg tél után történt mindez, így a növényvédelmi munkák korai kezdése után is találkozhatnak váratlan helyzetekkel a kertészek, mert a növények a megszokotthoz képest nagyobb ütemben fejlődnek – hívta fel a figyelmet Zsigó György, növényorvos. Az agrárkamara honlapján megjelent tájékoztatójában nem megszokott jelenségként említette, hogy a kijuttatott növényvédő szerek közül a felszívódó készítmények felhígulnak a hirtelen megnövekedett növényekben, a kontakt növényvédő szerek pedig nem tudják teljesen bevonni a gyorsan kiterülő leveleket. Mindkét esetben védelem nélkül maradnak a gyümölcsfáink, bokraink, vagyis idén tavaszon gyakoribb permetezéssel tudunk védekezni a a tavaszi kártevők ellen.

Karnok Csaba20200615 Szeged

A két jó barát, Miklós Roland és Takács Géza diákok kerti munkákkal kívánja összeszedni a zsebpénzt a nyaraláshoz. 

Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország DM20200615 SzegedA két jó barát, Miklós Roland és Takács Géza diákok kerti munkákkal kívánja összeszedni a zsebpénzt a nyaraláshoz. Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország DM
A tavaszi kártevők elleni küzdelem hevében a mechanikai gyomirtást sem szabad elfelejteni / Fotó: Karnok Csaba

Amelyek közül most a gombákra kell a leginkább figyelni. A virágzó csonthéjasoknál – elősorban a meggynél – továbbra is aktuális a monília elleni védekezés. Amennyiben a virágzó kajszikat sikerült megmenteni a moníliától, akkor a hajtások védelme miatt ismételni kell a permetezést a kisleveles fákon is. A varasodás veszélye sem csökkent, az időjárás továbbra is biztosítja a levélnedvességet és a megfelelő hőmérsékletet a terjedéséhez.

Veszélyben a kert, fenyeget a tűzelhalás

A növényorvos szerint minden olyan gomba és baktérium támadhat, melyek a nedves, meleg vagy változékony időjárásnál indítják a fertőzésüket. Ilyenek a csonthéjasok és a szamóca levélbetegségei.

Idén a műszeres előrejelzések szerint nagy az almatermésűek tűzelhalását okozó baktérium fertőzési veszélye. 

Néhány rézkészítmény is engedélyezett ellene, de Zsigó György szerint a rezek használatát minden virágzó növénynél meg kell gondolni, és előbb inkább próbapermetezéssel kipróbálni, hogy perzsel-e. Almánál a viaszréteg kialakulásáig (vagyis körülbelül a termés diónagyságáig) vagy a viaszréteget lemosó esőket követően is megégetheti az érzékeny fajták gyümölcseit. Megoldás még tűzelhalás ellen egy hasznos gombát tartalmazó „bioszer”, mely biztosan nem perzsel.

A kiskertekben is jelentős gyümölcsfajként van jelen az alma, amelynek sok kártevője már kora tavasztól károsít, utóbbiak fejlődése pedig gyakorlatilag párhuzamos a gyümölcsfákéval. Ezért fontos az almásokban, hogy a növényvédelmi munkákat a lemosó permetezés után is fokozott figyelemmel végezzük.

Általánosan elterjedt kártevő az almafákban a bimbólikasztó bogár, amely szaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez, a mostanában egyre inkább előforduló forró, száraz nyári és csapadékmentes őszi körülmények közepette tömegesen megjelenik az almafákon. A legnagyobb károkat viszont a lassú tavaszi felmelegedés miatt elhúzódó virágzás idején okozza, ezért szükséges időben védekezni ellene. Ha a bimbók nem nyílnak ki, az egy jellegzetes tünet, és feltűnőek a lárvák károsítása miatt barna színűvé váló és elszáradó szirmok. A bimbólikasztó bogárnak évente egy nemzedéke növekszik, és a bogarak tudnak áttelelni.

Fagy a gyümölcsösökben: veszteségek vannak, de korai még temetni a szezont

Leginkább a kajszibarack- és a szilvaültetvények egy része károsodott.

A népnyelvben vöröspókoknak is nevezett takácsatkák apró, körülbelül fél milliméteres pókfélék. Ezek lárvája és kifejlett egyede is károsít, szívogatásuk a terméskötődés idején okoz különösen nagy károkat, és csökkenti a gyümölcsmennyiséget.

A leggyakoribb tavaszi kártevők között a meztelencsiga

A kertekben gyakran előforduló kártevők között kiemelendő

  • a levéltetű, amelyet puszta szemmel alig látni. Ezek a piros vagy fekete tetvek úgy károsítanak, hogy kiszívják a nedvet a szárból, és elszáradt, elsorvadt leveleket hagynak maguk mögött.
  • A káposztaféreg, ami lepke kora előtt okoz nagy károkat a korai leveles zöldség- és káposztafélékben dézsmálja. Nem is egyszerű észrevenni, ugyanis a zöldségek alsó részeiben húzódik meg.
  • A fülbemászó, amelyik a zsenge hajtásokat és palántákat károsítja, gyakran az egész levelet eltünteti, ezzel elpusztítva a fiatal palántákat.
  • A meztelencsiga, amelyik szintén nagy kárt tud tenni a kertekben, mert képesek mindent lerágni a levéltől a gyökérig.

A kertészkedés alapszabályait érdemes betartani

Az egyes növényfajok kártevőit, kórokozóinak felismerésére már mobiltelefonos applikációk is rendelkezésre állnak, és egyébként is érdemes a kertben lévő növényekre jellemző betegségeket és védekezési munkákat a növényvédő szakemberek interneten elérhető tanácsai alapján konkretizálni. Vannak azonban olyan alapszabályok is, amelyek növényfajtól, évszaktól és betegségtől függetlenek. Alapvetésnek kell például lennie a kertészeti kellékek, illetve a kerti szerszámok tisztán tartásának, hogy az esetleges fertőzések átvitelét elkerüljük. A metszőollót használat előtt is érdemes lemosni, de a cserepeket is meg kell tisztítani egy-egy új növény ültetése vagy átültetése esetén.

Érdemes a növényeket naponta ellenőrizni, megvizsgálni a szárakat és a leveleket, hogy nincsenek-e benne növényi kártevők, illetve kórokozók. Ilyenkor a megrágott levél, vagy a növényi részek elszíneződése kell, hogy gyanút keltsen.

Jó, ha évente változtatják a kiültetett növények helyét, különösen akkor, ha előző évben valamivel megfertőződtek. 

Sokan esküsznek a biológiai növényvédelemre, vagyis arra, hogy a kártékony rovarok ellen azok ellenségeit, a kerti növények számára „jótékony” rovarokat vessenek be. 

Ilyenek például a katicabogarak, vagy a csipkebogarak, amelyeknek a növényi kártevők táplálékául szolgálnak. Ezeket a jótékony rovarokat bizonyos növényekkel tudjuk a kertbe vonzani, így például cickafarkfűvel és kaporral, vagyis ezeket is érdemes kiültetni a kertbe. Vannak olyan növények is, amelyek leriasztják a kártevőket. 

A poloskák okozta károk például a menta, a körömvirág, a krizantém vagy a rozmaring kiültetésével megelőzhetők, mert ezek kifejezetten poloskariasztó hatásúak.

A gyomok elleni védekezésként a hagyományos kapálás, esetleg növényvédőszeres kezelések mellett a leginkább hatékony megoldás a sorközök speciális fóliával történő takarása, mely fizikai akadályt jelenthet a gyomok számára. Ezt leginkább a nagy sortávú növények termesztésében tanácsolják, mint például a dinnyefélék, a szamóca, de a ribiszkebokrok és az almafák közé is kihelyezhető.

Kertészkedés otthon: balkonládában sem utópia a saját zöldségek termesztése

Bizonyos alapszabályokat azért érdemes betartani.