BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Befolyásolják a fogyasztókat – mondja az agrárkamara elnöke

Az uniós zöldlobbi által gerjesztett ellenszélben gazdálkodnak az állattenyésztők, de vissza kell állítani a józan ész talajára az európai agrárszabályozást – hangzott el a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napok megnyitóján.

Az állattartás a magyar mezőgazdaság meghatározó része akkor is, ha erős vele szemben az európai ellenszél – mondta az idén már 31. alkalommal megrendezett hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Az állattenyésztés-ellenesség szakmaiatlanságból adódik, az ágazatot támadók tudományos megalapozottság nélkül teszik ezt, de sok a laikus követőjük, akik főleg a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében támadják az állattartókat.

állattenyésztés Dairy cows feeding in a free livestock stalltakarmány, tehén, szarvasmarha
A kiegyensúlyozott táplálkozás miatt is fontos az állattenyésztés / Fotó: Getty Images

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint egyértelműen zajlik a fogyasztók befolyásolása, erre pedig az agrárszakmának válaszolnia kell, 

megoldást kell találni arra, hogyan lehet az európai agrárszabályozást visszaállítani a józan ész talajára, a zöldlobbi ellenében

– jelentette ki. Ehhez szükség van Brüsszelben is az érdekvédelemre – tette hozzá. Győrffy egyébként negyedik, tehát minden számítás szerint bejutó helyen van a Fidesz–KDNP EP-listáján, de – ahogyan az a beszédéből kiderült – európai képviselősége mellett is marad a NAK elnöke.

A kiállításon szervezett aláírási ceremónián az MBH Bank megújította együttműködését több szakmai szervezettel, amelyek tagjai az agrárkibocsátás mintegy 80 százalékát képviselik. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által szignált megállapodás is jelzi, hogy 

az MBH stratégiai partnerként kezeli az agráriumot, amely a gazdaság egyik alappillére

– mondta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Ez részben kötelesség, részben üzleti lehetőség is a bank számára – tette hozzá. Az MBH jelentős szerepet vállal az agrárfinanszírozásban, amelyet a vezérigazgató-helyettes úgy jellemzett, hogy a 4,5 millió hektár megművelt területből 2-2,5 millió hektáron az ügyfeleik gazdálkodnak, a bank pedig mintegy 600 milliárd forint hitelt nyújt az agrárgazdálkodóknak. Ez több mint 25 százalékos piaci részesedés az agrárfinanszírozásban, amivel piacvezetők – jelentette ki Szabó.

A vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy a következő években több mint 1500 milliárd forint fejlesztési forrás kerülhet az agráriumba. A MBH arra törekszik, hogy

a leggyorsabban, a legjobb helyre juttassa ezeket a forrásokat, amelyekből a hozzáadott értéket növelő fejlesztéseket finanszíroznak majd.

Az aláíró szakmai szervezetek képviselői az MBH-val, illetve jogelődeivel kialakított kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozták, kiemelve, hogy a válságos időszakokban is számíthattak rájuk. Ugyanez a tapasztalata Petőházi Tamásnak, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének is, aki felidézte, hogy „amikor két éve elkezdett süllyedni a hajó, az MBH akkor sem fordult el az ágazattól”.

A finanszírozás szükségességéről beszélt Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A tejágazatban zajlik a koncentráció, elérték a 2 milliárd kilogrammos éves termelési szintet, miközben az utóbbi néhány évben sokan felhagytak a tejtermeléssel. Azoknak viszont, akik kitartottak, fejleszteniük kell, amihez nagy szükségük van a fejlesztési forrásokra. A hazai piacon is lehetne még teret nyerni, jelenleg ugyanis minden második kilogramm itthon megvásárolt sajt importból származik, míg a vajnál és a joghurtoknál 60-70 százalék ez az arány. Alapanyag lenne, ugyanis az itthon megtermelt, jó minőségű tej 12-13 százaléka kimegy az országból, és nem itt dolgozzák fel.

Nagy István kiadta a feladatot: meg kell oldani az informatikai problémákat

A magyar állattenyésztésnek ki kell használnia azt, hogy Nyugat-Európából kiűzik az állattartást – mondta Nagy István agrárminiszter egy gödöllői rendezvényen. Ehhez szerinte újra meg kell tanulni, hogy „a gabonát bőrében kell eladni”.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.