Mégis felpörgött a búzaexport, de nyomott áron megy ki a termény

„Hiába volt az elmúlt hetekben búzaár-emelkedés a világ gabonatőzsdéin, ennek nálunk nincs hatása” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A gazdálkodók hosszabb ideje nagyjából ugyanazokról az árakról számolnak be, és az Agrárközgazdasági Intézet sem mért áremelkedést áprilisban. 

Sőt, míg április első hetében 65,7 ezer forint volt az áfa és szállítási költség nélküli termelői árra az étkezési búzának, addig két héttel később 500 forinttal alacsonyabb árat mutatott ki az intézet. Csősz Tibor szerint Romániában és Lengyelországban is a magyarországihoz hasonló nyomott árak a jellemzőek, ez valószínűleg az Ukrajna közelségéből adódó regionális probléma. Sok helyről érkeztek ugyanis olyan információk az érdek-képviselethez, hogy nem voltak jók az időjárási feltételek, sokszor előfordult, hogy a beígért eső végül nem érkezett meg. Lokális csapadékok ezen a héten is voltak: Szabolcsban például volt olyan, nem túl nagy terület, ahol 30-40 milliméter esett, de innen kis távolságban is már csak 2 milliméter. Ezeknek a helyi esőknek viszont nincs országos hatása – jegyezte meg. A korai tavaszi felmelegedés miatt a növény érése több héttel előrébb tart, és kellene még csapadék.

Körülbelül három héttel előzi meg az érésben az ilyenkor szokásos állapotot az őszi búza – mondta Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Külsőre jól mutatnak a vetések, de a szakértők szerint az elvártnál kevesebb tőszámmal érnek a búzák. 

Ami nagyon nem mindegy, hiszen a tavalyi termésből is csak a kiemelkedő minőségű tételeket tudták jó áron eladni.

Megkönnyebbülést okozhat a piacon, hogy a vártnál sokkal nagyobb ütemben sikerült exportra juttatni a búzát, mint ahogyan azt – az ukrán tranzit árnyékában – remélték. Lakatos Zoltán úgy számol, hogy a jelenlegi szezonban – ami tavaly július 1-jétől idén június 30-áig tart – így akár 3-3,2 millió tonna búza is kimehet. Ez pedig azt jelenti, hogy

Ennek az a jelentősége, hogy kisebb mennyiség fogja nyomni a piacot, így nagyobb esély lesz a jobb árak elérésére az újtermés áruba bocsátásakor. Az viszont tény, hogy az exporttételek is alacsony áron hagyják el az országot – még ha adott esetben egy-két ezer forinttal jobb is lehet a tonnánkénti ár, mint a belpiacon.

Lakatos Zoltán arról is beszámolt, hogy a malomipari cégek a következő szezonban is mintegy 1,1 millió tonna búzát használhatnak fel, és mivel a takarmányipar igénye valamennyivel nőtt, összességében kicsit több lehet a belföldi felhasználás. Mivel pedig várhatóan a termés is kisebb lesz a tavalyinál – a jelenlegi állapotok alapján a cégvezető szerint 5-5,2 millió tonna – az biztos, hogy nem kell megismételni a jelenlegi szezon exportrekordját.