Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi jogszabálycsomagot, ami a felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben védi a legkiszolgáltatottabbakat, a legkevesebb érdekérvényesítési lehetősséggel rendelkező termelőket – mondta Nagy István agrárminiszter az M1 Ma reggel című műsorában. Magyarország hosszú távú célja, hogy az itthon megtermelt mezőgazdasági termékekből minél több élelmiszert állítson elő, amihez 2027-ig 2900 milliárd forintot biztosít a feldolgozóipar, az élelmiszeripar bővülésére, de ehhez szükség van arra is, hogy a gazdák biztonsággal termelhessenek. Ezt biztosítja az új szabályozás – hangsúlyozta.
Az új rendelkezések alapján 30 napon belül kötelező kifizetni a gazdákat. Nem fordulhat elő, hogy a felvásárló már rég túladott a terméken, csak éppen a termelő kapja meg a legvégén annak az árát, amibe hónapokon keresztül ő fektetett be. Rendezni kell a jövőben azt a kérdést is, hogy kinek a felelőssége, ha útközben elhullanak az állatok, ebben ugyanis közös kockázatviselésre van szükség – fogalmazott.
Olyan mintaszerződések is kellenek, amelyek a gazdálkodókat és a feldolgozókat is egyaránt védik, aki pedig a szabályokat megszegi, azt örökre el kell tiltani a foglalkozásától
– jelentette ki.
Nem lehet, hogy ha valaki meglép a gazdák pénzével, majd gyorsan felszámolja a cégét, az más vállalkozással ugyanúgy folytathassa a rablógazdálkodást.
A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte soha ilyen mértékű zöld ideológiai nyomás alatt nem volt még az európai agrárium. Úgy véli, a túlpolitizáltságnak semmi indoka nincs, de ellehetetleníti a versenyképességet. Az pedig, hogy megnyitották az EU belső piacait az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek előtt, már az európai gazdák jövőképét is veszélyezteti.
Befolyásolják a fogyasztókat – mondja az agrárkamara elnökeAz uniós zöldlobbi által gerjesztett ellenszélben gazdálkodnak az állattenyésztők, de vissza kell állítani a józan ész talajára az európai agrárszabályozást – hangzott el a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napok megnyitóján. |
A szerte Európába szervezett gazdatüntetések után a közös agrárpolitika (KAP) területén történtek ugyan módosítások a bürokratikus szabályokban, de ez a miniszter szerint még nem elég.
Amikor a szomszédunkban háború dúl, az európai termőterületek 60 százalékát fenyegeti az aszály, az élelmiszer-biztonságot veszélyezteti például az az előírás, hogy a parlagoltatáshoz ragaszkodni kell
– jegyezte meg. Olyan kérdésekben sikerült módosítani a közös KAP-on, mint a vetésforgó, vagy hogy a tíz hektár alatti gazdálkodókra egyáltalán ne vonatkozzanak ezek a bürokratikus szabályok. „Az a cél, hogy ne álljunk meg itt” – tette hozzá.
Nem az európai gazdákat kell felelőssé tenni az éghajlatváltozásért, hiszen ők az ilyen károknak nem okozói, hanem elszenvedői. Partnerré kell tenni őket abban, hogy le tudják küzdeni a nehézségeket, ehhez pedig támogatásokat is kell adni számukra – fejtette ki. Szerinte újra a gazdákat kell az agrárium középpontjába állítani, amivel a társadalom is jól jár, hiszen csak így kerülhet olcsó, biztonságos élelmiszer az asztalunkra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.