Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa és a kutatás koordinátora részletesen mesélt többek között arról is, hogy az űrnövények, – így például az űrpaprika is – forradalmi változást okozhatnak az élelmiszer- és a gyógyszeriparban egyaránt – derült ki a HAON cikkéből.
Mint írták, a tavasz a természet kivirágzása mellett a kertet művelők veteményes időszakát is jelenti. No persze a magok elültetését követően is rengeteg teendő akad: öntözni, gondozni kell a földet, és még az időjárásnak is kedvezőnek kell lennie ahhoz, hogy szép és bőséges legyen a termés.
A kutatás koordinátora elmondta, milyen innovációt rejt magában az említett növénnyel való különös kísérlet. Fári Miklós úgy véli, hogy Farkas Bertalan űrutazásával kezdődött az álmodozás arról, hogy további kísérleteket végezzenek a kozmosszal kapcsolatosan Magyarországon. Az 1980-as években termesztettek először paprikákat portok (a virágos növény porzójának az a része, ami a virágport tartja) segítségével hazánkban, ami világviszonylatban is egyedülálló biotechnológiai módszer volt – innentől kezdve mindig szerepelt magyar vonatkozás a paprikával kapcsolatos kutatásokban.
mindaddig nem létezett hivatalosan a magyar űrpaprika fogalma, míg néhány évvel ezelőtt orosz kutatók a Debreceni Egyetem vezetősége által készített javaslatok közül ki nem választották.
A professzor elmondta, hogy a NASA titokban már dolgozott ugyanezen a projekten a hazai kezdeményezéstől függetlenül, végül 2021 áprilisában összeértek a szálak: keresztezési program indult, és hibrid növények születtek.
Nem tudtuk, hogy a termésen kívül más érték is van a paprikában: ez pedig a növény levele. Soha senki nem nemesítette még salátalevélként. A magyar űrpaprikában az az érték, hogy nincs benne antinutritív, azaz mérgező anyag, nem úgy, mint például a burgonyában – mutatott rá Fári Miklós.
Hozzátette: olyan összetevőket is felfedeztek a zöldségben, amelyek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az űrtáplálkozásban. Sőt, kiderült, hogy C-n kívül B- és K-vitamint, valamint luteint is tartalmaz, ami védelmet nyújt a sugárzás ellen.
A professzor rámutatott: űrnövények esetén lényeges kérdés, hogy egy légköbméterben mennyi viráguk van, azok hányadrésze köt és ez mennyi időt vesz igénybe. A kötés lényege, hogy minél rövidebb legyen, általában a legjobb körülmények között ez egy centiméter, ami nemcsak a térbeli mértékegységet, hanem az időintervallumot is jelenti. Ezt a folyamatot magkezeléssel lehet gyorsítani, így akár 40 helyett 30 nap alatt is megjelenhet a növény első virága.
Ami talán a legnagyobb eltérés a hagyományos és az űrpaprika között az az, hogy utóbbit LED-fénnyel világítják meg biodrome nevezetű berendezésekben, így különböző spektrumok változtatására lehet irányítani a fitokémiai összetételt.
Tehát, bizonyos anyagokból kevesebbet és többet is termelhet a növény, ezt pedig kémiai analízissel lehet mérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.