Terjed a pestis az állatok közt, veszélyben a fetasajt és a magyar kiskérődzők

A rendkívül fertőző peste de petits ruminants (PPR), azaz a kiskérődzők pestise nevű vírus három hete jelent meg a közép-görögországi Thesszáliában, majd több román gazdaságban is. A két országban már 58 ezer juhot és kecskét vágtak le a kór terjedésének megakadályozására.

A görög főállatorvos döntése alapján Görögország teljes területéről ideiglenesen felfüggesztettek minden, az Európai Unió tagállamaiba irányuló juh és kecske szállítást – tájékoztatott a Nébih.

A betegség jelentős veszélyt jelent Görögország állattenyésztésére és a feta sajt termelésére, amely a helyi mezőgazdaság alapköve. Görögország lágysajtjának körülbelül 40 százaléka a Thesszáliában termelt juh- és kecsketejből származik. Az ország 140 ezer tonna fetát állít elő évente és termelésének 65 százalékát exportálja, amivel jelentős szerepet játszik a globális piacon – mutat rá az Euronews.

A PPR vírust először 1942-ben azonosították Elefántcsontparton, és azóta elterjedt Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, és összesen több mint 70 ország jelentett már ilyen fertőzést.

A vírus a kérődzők populációjában azonban nagy kárt tud okozni, a terjedés megfékezése érdekében pedig elővigyázatosságból sok állatot le kell ölni. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerint a PPR nagyarányú megbetegedéssel és halálozással jár és súlyos gazdasági kárt okozhat Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, ahol a kecske és a juh létfontosságú élelemforrás.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jellemzése szerint a betegség tünetei:

• lehangoltság,
• láz,
• orr- és szemfolyás,
• szájsebek,
• légzési nehézség,
• köhögés,
• hasmenés
• és halál.

Az Európai Bizottság sürgősségi eljárást kezdeményezett a kecskepestis ügyében, jelenleg is egyeztet a görög és a román hatóságokkal. Az unió élelmiszer-biztonsági hatósága, az EFSA pedig elismerte, hogy mindkét országban kritikus a helyzet.

Mi segíthet a pestis járvány leküzdésében?

Az EFSA 2021-ben kiadott véleménye szerint

• az érintett állományokat karanténba kell helyezni, még a gazdaságokon belül is,
• ezeket klinikai és laboratóriumi felügyelet alá kell venni,
• a fertőzött területek körül megfigyelési övezeteket kell létrehozni,
• a fogékony állatpopulációkat be kell oltani az állomány immunitásának kialakításához,
• egyúttal szigorú biztonsági intézkedéseket kell bevezetni a gazdaságokban, mint például a berendezések és járművek fertőtlenítése, az emberi mozgás ellenőrzése, valamint a mezőgazdasági dolgozók higiéniájának megkövetelése.

Milyen intézkedéseket hozott Magyarország a lakosság és az állatállomány megvédésére?

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a Romániából érkező, kiskérődzőket tartalmazó szállítmányok fokozott ellenőrzését. A magyar állategészségügyi szakemberek egyúttal kiemelten vizsgálják az illegális állatszállításokat.

A Nébih közleményében felhívta a juh és kecsketartók figyelmét, hogy