A kertek is megszenvedték az idei brutális nyarat – így lehet felkészíteni a veteményest a jövő évi hőgutára

„A valaha mért legmelegebb nyáron vagyunk túl 2024-ben globálisan, Európában és hazánkban is. Az elmúlt 124 évet figyelembe véve, ugyanis 1901 óta van jó minőségű hőmérsékletmérés itthon – mondta Szabó Péter klímakutató az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza a Világgazdaságnak.

A 2024 júniustól augusztusig tartó nyári időszak adatainak pontos és részletes feldolgozását a HungaroMet hozza nyilvánosságra, de a gyors elemzések alapján már egy ideje nyilvánvaló, hogy

• június – az 5. legmelegebb 
• július – a valaha mért legmelegebb 
• augusztus – a 2. legmelegebb

hónap volt az elmúlt 124 évben, amióta mérik hazánkban a hőmérsékletet – magyarázta Szabó Péter.

Nemcsak Magyarországon, hanem Európában és globálisan is 2024-ben volt a legmelegebb nyár.

A felmelegedés és a csapadékhiány együttes következménye a levegő és a talaj szárazsága, amely által nemcsak az agrárium hanem a kertek is érintettek. A Világgazdaság korábban már beszámolt arról, hogy a kerttulajdonosok talajtakarással védjék kertjeiket a vízpárolgástól, most pedig részletesebben bemutatjuk a természetes talajtakarókat.

A locsolás és az árnyékolás akkor működik jól, ha talajtakarókat ültetünk a kertekbe – ezt pedig már Megyeri Szabolcs dísznövénykertész mondta.

Szerinte hosszú távon a természetes talajtakarás a legoptimálisabb és ahhoz, hogy a későbbiekben megfelelő talajvédelmet adjanak a növények, a terjeszkedés miatt minél előbb el kell kezdeni az ültetést.

– mondta Megyeri Szabolcs.

A cserjék és a fák is adnak árnyékot, de minél alacsonyabb a takarás, azaz közelebb van a földhöz, annál biztonságosabban teríti be azt. 

A természetes talajtakaróknak 3 fő csoportja van

1. Az örökzöld – fásszárú és virág nélküli – tiszakürt
2. A lomblevelű vagy lombhullató – fásszárú – madárbirs
3. Az évelő – lágyszárú – tarackoló kékgyökér, vinkák, kőtörőfű, varjúháj, molyhos madárhúr

Az örökzöld talajtakaró borókák jól megélnek Magyarországon, a tiszakürt, más néven nehéz szagú boróka az alföldi temetőkben tenyészik, szárazságtűrő, egy tő 3–6 év alatt 4–6 méteres szélességben is kiterjed. Ugyanilyen adottságokkal rendelkezik a lomblevelűek ismert példánya a madárbirs, köztük van olyan amelyik csak a talajon kúszik, más példányuk pedig fél méter magasra is megnőhet. 

Az évelő takarókból rendkívül nagy a választék, de ami igazán szárazságtűrő és talajra lapuló, az a tarackoló kékgyökér, a vinkák, kőtörőfű, a varjúháj, a molyhos madárhúr pedig 1-2 év alatt befut egy négyzetmétert. Sokan használják talajtakarásra a szellőrózsákat, ez azonban kevésbé tűri a szárazságot és magasabbra is nő.

Arra is érdemes figyelni, hogy egy év 12 hónapból és négy évszakból áll, ezért sokan úgy válogatják össze a talajtakarókat, hogy azok nyár végén, ősszel is virágozzanak – jegyezte meg a tapasztalatai alapján a dísznövénykertész.

A következő, 2025-ös nyár szezonális előrejelzéseit majd csak januárban publikálják a nagy nemzetközi meteorológiai központok: pl. EU-s központok, Amerika, Németország, Franciaország és Japán. Hazánk térségében ezek a 6 hónapos előrejelzések nem feltétlenül pontosak, inkább csak az óceánok mentén jobbak az előrejelzések – hangsúlyozta a klímakutató.

Jelenleg a nemzetközi modellek alapján annyit lehet látni, hogy az ősz vége és a tél, a tavalyi extrém melegtől elmaradva csak kissé lesz melegebb a klímaátlagnál. Természetesen ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni – tette hozzá Szabó Péter.