Történelmi rekordot jelentő 606 milliárd dollárnyi osztalékot fizettek ki a cégek az idén globálisan a második negyedév során, a vállalatok 92 százaléka pedig növelte az idén a befektetői javadalmazásra szánt összeget. Erre azért voltak képesek, mert a gazdasági környezet kedvező volt az időszak során, de a kilátások már távolról sem ilyen derűsek – mondta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője az Arbitrázs legújabb adásában.

Előre és hátra is tekint az osztalékpolitika

A szakértő kiemelte: a cégek ugyan a múltbéli teljesítményük alapján fizetnek osztalékot, annak mértékében és esetleges növelésében nagy szerepet játszik az is, hogy hogyan látják a jövőt – ha van olyan üzleti lehetőség, amivel szerintük a részvényesek hosszú távon jobban járnak, 

akkor sok esetben választják ezt az utat a vállalatok. Ha viszont nincs ilyen lehetőség, akkor általában előkerül az osztalékfizetés, vagy akár a kifizetések növelésének lehetősége is.

A beszélgetés további részében szó esett arról, hogy:

• mekkora az amerikai és az európai cégek osztalékfizetési hajlandósága, illetve hogy mekkora éves átlagos hozamot lehet elérni egyik-másik piacon (04:30-05:20),
• miért fizet máskor és másképp osztalékot Amerika és Európa (05:50-08:50),
• miért nem feltétlenül jó hír, ha egy tech cég elkezd osztalékot fizetni, és miért roppantul fájdalmas, ha egy cég csökkenti az osztalékát (09:20-14:59),
• mindennek fényében miért kezd mégis osztalékfizetésbe a Meta és az Alphabet (15:20-18:30), 
• érdemes-e magyar részvényt osztalékpapírként felmarkolni (18:50-21:10), és hogy
• magyar állampapírt vagy osztalékrészvényt vegyen most egy befektető (21:30-23:50).

A teljes beszélgetést alább hallgathatják meg, az Arbitrázs korábbi epizódjait pedig itt találják meg.