Tagadta az ellene felhozott vádakat a korábban a Volkswagen vezérigazgatójaként tevékenykedő Martin Winterkorn az ellene a dízelbotrány miatt folyó bírósági tárgyalás első napján kedden – közölte az egykori cégvezető ügyvédje, Felix Doerr a tárgyalásnak otthont adó braunschweigi bíróságon.
Noha a Volkswagen 2015-ben már elismerte, hogy a dízelautóit azok valós károsanyag-kibocsátását meghamisító szoftverrel látta el, a cégvezető nem tartja magát bűnösnek az őt csalással gyanúsító vádakkal szemben. A botrány kirobbanása után nem sokkal le is mondó Winterkorn tárgyalása eredetileg már 2021-ben elkezdődött volna, hasonlóan a Volkswagen csoport – mely a VW mellett számos más márkát is gyárt, például az Audit vagy a Skodát – más vezetőihez, ám egészségi állapota miatt akkor elhalasztották a tárgyalást.
Most ugyanakkor Winterkorn úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy elég jól van és azt is elárulta, hogy a gyönyörű autókat látva elérzékenyülten tekint vissza élete munkájára. A bíróság előtt azonban csak röviden beszélt, főként a személyes adatait megadva ezzel, miközben egy székre támaszkodott. Egészségének kérdése végig ott lebegett a tárgyalóteremben, különösen, hogy a Bloomberg szerint júniusban műtéten esett át, ráadásul
a bíróság 2025 szeptemberéig 89 meghallgatást tűzött ki.
Ügyvéde szerint ugyanakkor biztosak benne, hogy bírni fogja a tárgyalást, ami a védelem szerint nem fog jövő évig húzódni.
A Winterkorn ellen felhozott vádak között szerepel a vásárlók becsapása, hiszen a konszern által eladott autók nem feleltek meg a cég által közölt adatoknak a csaló szoftver miatt.
A csalás vádja mintegy 9 millió, Európában és az Egyesült Államokban eladott autót érint,
mely az ügyészek szerint több száz millió eurós kárt okozott a vásárlóknak. Winterkornt azonban nem vádolják a csalás teljes ideje (2006–2015) alatt eladott autók miatt, hiszen csak 2007-ben lett a Volkswagen vezérigazgatója.
Azonban a vádak szerint Winterkorn hamis vallomást tett 2017-ben, amikor egy parlamenti vizsgálóbizottsággal beszélt az ügyről. Az egykori cégvezető ugyanis azt állította, hogy csak 2015 szeptemberében értesült a csaló szoftverről, míg a vád szerint ennél már hamarabb is tudott róla. A befektetők értesítése a botrányról és annak várható hatásairól szintén nem történt meg kell alapossággal és gondossággal a hatóságok szerint, ami szembemegy a német tőzsdei szabályozással.
A Volkswagennnel már 2021-ben megállapodott a volt cégvezető, melynek keretében
11 millió eurót fizetett egykori munkáltatójának.
A tárgyalás előtt az autógyártó jelezte, hogy nem része az eljárásnak, ám azt figyelemmel követi. Az ügyben elítélt legmagasabb rangú vezető eddig az Audi volt vezérigazgatója volt, Rupert Stadler, akit tavaly júniusban felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítéltek, cserébe azért, hogy gondatlan csalásért bűnösnek vallotta magát. Nem úszta meg ilyen könnyen az a mérnök, akit nem Németországban, hanem az Egyesült Államokban vádoltak meg a botrány eltussolásával, ugyanis Oliver Schmidt hétéves börtönbüntetést kapott.
A dízelbotrány kirobbanása óta több mint 30 milliárd eurójába került a Volkswagennek, számolva a bírságokkal, kártérítésekkel és jogi költségekkel. A dízelbotrány azonban idővel túllépett a Volkswagenen, és kiderült, hogy több másik, dízelmotoros autót gyártó cég is csalt a szennyezési adatokkal, sőt a történtek valószínűleg hozzájárultak a dízelhajtású autók népszerűségének európai csökkenéséhez és a szigorúbb szabályozásához is.
A dízelbotrány és költségei, valamint a cég hírnevén akkor esett csorba, valószínűleg az autógyártó jelenlegi problémáihoz is hozzájárulnak, ami miatt a vállalat németországi gyárbezáráson is elgondolkozott az utóbbi időben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.